Hirtelen megkívántunk egy jó kis apróléklevest, de aprólékként csupán baromfi nyakakat és zuzát találtam a csodahüttőben (lehet, hogy leminősítem alispánnak).
Tán a legegyszerűbb leves, amit főzhetnék, ezért gyorsan kerestem bele zöldségeket is:
- 3 kakasnyak (legutóbb a farhát kakasé volt és nyakkal együtt adták)
- 3 pecsenyekacsa nyak (merhogy ollan sovánka volt)
- 15 dkg csirkezuza (ez is aprólék, és finom hús is egyben)
- 1 salátahagyma
- 1/5 póréhagyma (a zöld vége)
- 1 gyökér
- 1 gyökér petrezselyem levéllel
- 1/2 karalábé
- 1/4 zellergumó
- 2 sárgarépa (a másik elbújt a fotózás elől)
- 2 kelbimbó
- 1 tk feketebors
- 1 tk szerecsendióvirág
- 3 szem szegfübors
- 2 paprikacsuma
- 1 kis darab gyömbér
Az összes zöldséget meghámoztam. A nagy teatojásba mentek a fűszerek, és ami szétfőne. A baromfialkatrészeket vízben kiolvasztottam, majd egy tálba pakoltam. Szerencsémre a kacsanyakas zacskóban volt egy sziv, egy here és sok bőr is kis zsírral, ami szép sárgára festi majd a levest. A pórét összekötöztem, hogy ne kóricáljon a fazékban, és a gyökereket a hagymákkal a fazék aljára tettem.
Megkoronáztam a baromfival és a teatojással. Vízmelegítőben forraltam rá vizet is, amivel leöntöttem - ez segít megkötni a fehérjéket a húsokban, kevésbé habzik fel. A színig töltött fazék levest nagyon kis lángon felforraltam (tartott vagy egy órát még így is).
Ekkor áttettem a pici lángra, és éppen csak mocorgóson főztem fedő alatt további 3 órát. Szépen kifőttek az ízek a lébe, és nem is lett nagyon zavaros!
Közben kifőztem egy adag lúdgége tésztát (hogy a baromfiaknál maradjak), majd kitálaltam magamnak az első adagot.
Szedtem hozzá a tésztából is, és a kedvetekért készítettem két kanálképet is :)
Jópár napig ettük, meg a gyerekek is vittek maguknak. Nagyon kiadós leves lett!