Találtam a csodahüttőben 2 csigolyányi marhafarkot. Hú, ebből főzök magamnak egy levest.
Igenám, de az egyik csigolya nagyon picike volt, kéne még valami hús a levesbe. Nem véletlen, hogy csodahüttőnek hívom: természetesen találtam egy igencsak méretes csirkefarhátat is. Arról már nem is kell beszélnem, hogy voltak ott még besürített alaplevek is:)
Akkor már csak a zöldségek kellettek is itt a lista:
- 2 csigolyányi marhafarok (puccos helyeken ököruszály)
- 1 nagy csirkefarhát
- 1,2 l Marha alaplé besürítve
- 5 dl sertéscsontleves szintén besürítve
- 1 vereshagyma
- 1/4 zellergumó
- 1/2 karalábé
- 1 méretes sárgarépa
- 1 hüvelyknyi gyömbér
- 1 kk feketebors
- 1 kk szerecsendióvirág
- 1 kis babér
- 1 borókabogyó
- 1 szegfübors
A fűszereket a teatojásba tettem, így nem fog a lében kóvályogni. A zöldségeket feldaraboltam, de a sárgarépát félretettem, hogy ne főjön ronggyá. Egy bő 2 literes fazékba tettem mindent, a sürített alapleveket is. Mehetett a kislángra, akkor nem habzik fel. Reggel 9-től este 7-ig mozgott a pici lángon. Ekkor hideg vízbe tettem a fazekat, hogy berakhassam a hűtőbe.
 |
 |
 |
 |
Másnap reggel egy csodás kocsonya fogadott (megállt a kanál a tetején):
Felforraltam és belefőztem a sárgarépát. Egy kis csigatésztát is készítetem hozzá, hogy legyen valami szénhidrát is benne ...
A Yardlong Magyarosch csiliszószomat a tálalásnál tettem a tányér mellé. Egy mokkáskanálnyi remekül feldobta a levest (meg a hangulatomat is). (Lásd nyitókép)
Most kivételesen egy egész sorozat közeli képet készítettem.
 |
 |
 |
Nagyon rég ettem ennyire ízes levest. Két tányérral jól is laktam.
Az igazi trükkje ennek a levesnek a 10 órás nagyon lassú főzés. Ettől minden kollagén szétesik és nagyon tápláló lesz.
