OK, tudom, volt már. Gyakran főzök ilyet. Bár viszonylag sok idő elkészíteni, nem sok munkával jár, magára is lehet hagyni, hogy az ember valami mással szöszmötöljön, a végeredmény pedig ízes és kiadós. Egy kis ecetes savanyú mellé, és megnyalja az ember az összes ujját. A bácskai rizses hús két dologban különbözik a megszokottól. Egyrészt a rizst egybefőzöm a hússal, nem utólag keverem össze. A másik az ízesítés, aminek az alapja a sok lecsó és a temérdek fokhagyma.
A márciusi hosszú hétvégét megtoldottam pár nap szabadsággal, hogy a kertben ügyködjek, ez a fogás kitartott volna. Sajnos az időjárás keresztülhúzta a számításomat. Mindegy, volt finom étel, én pedig a meleg radiátorra könyökölve néztem, ahogy tépett felhőrongyokat cibál az égen a szél.
Hozzávalók:
- 70-80 dkg sertéslapocka
- 7 dl rizs
- 40 dkg lecsó
- 2-3 dl paradicsomlé
- 2 jó fej vöröshagyma
- 10+10 gerezd fokhagyma
- sertészsír
- pirospaprika
- őrölt fekete bors
- őrölt köménymag
- só
Először a rizsát mértem ki egy mérőpohárban, majd félretettem. Kimértem kétszer annyi vizet és odakészítettem a tűzhely mellé.
A felkockázott vöröshagymát a zsíron egy csipet sóval megfonnyasztottam.
Beletettem a húst és körbe pirítottam.
Megszórtam pirospaprikával és elkevertem, majd hozzáadtam a lecsót és a paradicsomlét.
Felöntöttem kevés vízzel, megsóztam, beletettem a köményt és a borsot, valamint a fokhagyma felét felkarikázva.
A húst puhára főztem, közben öntöttem még hozzá a kimért vízből és sóztam rajta. Mivel a rizs elég sok sót felvesz, célszerű kicsit bátrabban sózni. Közben a sütőt is begyújtottam.
Beleöntöttem a maradék vizet és a maradék fokhagymát lereszelve.
Hozzáadtam a rizst és felforraltam. Ilyenkor már gyakran kell kevergetni, mivel hajlamos leragadni.
Amint felforrt, lefedtem és betettem a sütőbe. 10 perc múlva kivettem. Ilyenkor át kell keverni, mivel a rizs leült az edény aljára, a hús meg feljön.
Visszatettem még nagyjából 10-12 percre. Ennyi idő alatt a rizs teljesen megpuhult és felszívta az összes szaftot.
Ecetes jalapeno paprikával ettem. Esküszöm, csak elfelejtettem lefotózni.
A szokásos volt. Ízes, bőséges, jó fokhagymás.
