Többet valószínűleg nem is posztolok, mert nagyon hasonlítanak. Ennek a posztnak is csak a túlérett uborka adott lehetőséget, hogy megjelenjen.

A saját uborkám még csak most kezdett el virágzani, így nem tudnék szedni belőle. Cserébe viszont a kapor elöntött két ágyást is (máskor meg hiába vetem, nem kel ki ...).

Feleségem hozott is még elviselhető áron három kiló apró szemű, ámde már duci uborkákat. Tapasztalataim szerint ebből csak valami szottyadt valami lesz, ezért olvasgattam a neten, mit lehet tenni.

Miadjisten a blogkocsmán futottam bele egy posztomba, hogy tannin kell az uborkának - attól tán ropogós lesz. No lássuk:

• 3 kg érett beraknivaló uborka (ez nem volt szőrös, se tüskés)
• 1 csomag kaporszár a "csodahüttőből" még tavalyról
• 1 csomag kaporlevél két évvel ezelőttről ugyanonnan
• 5 szép nagy szál kapor (tipikusan uborkának való) a veteményesből
• 1 fej fokhagyma
• 20 dkg kovászos rozskenyerem
• 6 dkg só (2 liter felöntőléhez)
• 3 szőlőlevél és a kacsok a kertből
• 5 meggylevél
• 4 babérlevél
• 1 tk koriandermag
• 10 szem feketebors

Most nagyon visszafogtam magam a fűszerezéssel, hátha így is jó lesz :) A száraz fűszereket és a sót felforraltam 2 liter vízben. Amíg az rotyogott a teraszon az indukcióson (már megint 37C van), egy ötliteres befőttes üveg aljára pakoltam kis kaprot, meg a leveleket pár szőlőkaccsal. A fokhagymát girizdekre szedtem, és abból is tettem az üvegbe. Az uborkákat zöldségkefével lesikáltam, a végüket lekalapoltam, majd mindkét vége felől keresztben bevágtam (a képen egy szem uborkába beletettem kis szőlőkacsot, hogy látszódjék, hogy vágom el.

Az első sor uborkát beleállítottam az üvegbe a levelekre. Erre a rétegre is tettem plusz szőlőlevelet, de meggylevelem már nem volt. Pár fokhagyma, és alájuk egy réteg a fagyasztott kaporból. Erre is ment egy sor uborka, amit a maradék fagyasztott kaporral és fokhagymával zártam le. Volt még kovászos kenyerem a hűtőben, abból vágtam darabokat, mert már csak kicsi üres helyet találtam az üvegben.

Egy kis kaporszárral és egy bambuszpálcikával leszorítottam az egészet egy lezáró uborkával.

Felöntöttem a sós-fűszeres lével az üveget szinig (úgyis kifut belőle, amikor megforr).

Kiraktam a teraszra a mozdonyra az üveget letakarva egy mélytányérba. Itt kap rendesen napot!

Három nap elég volt, hogy rendesen kiforrjon, és még íze is legyen. Kipakoltam két kisebb üvegbe a gyerekeknek.

A maradék meg ment a szokásos müanyag dobozomban a hűtőbe.

A várakozásomnak megfelelt az uborka ropogós állaga! Érdemes ezekkel a levelekkel játszani.

Update!

Már a második adag is elkészült. Ez karcsúbb uborkával készült, ezért nem tettem bele se meggylevelet, se szőlőkacsot. Így is remek roppanósra sikerült!