Megkérdeztem még időben, hogy mit szeretne az ünnepelt ebédelni. A válasz várható volt: nagy húslevest, tatárbifszteket és gesztenyetortát. Bár nem karácsonyi menü, de legalább ünnepi ...

Boldog Ünnepeket minden olvasónknak!

Ebből a tortát nem vállaltam - az a feleségem reszortja. Nekem csak a tejszínhabokat kell hozzá felverni ...

A nagy húsleveshez a csodahüttőhöz folyamodtam. Használok, amiket találok. A tatár egyszerű, csak szép hús kell hozzá. A gesztenyetortához pedig piskóta, gesztenyepüré, vanília puding, tejszín és kevés rumos meggy kell.

A húsleveshez találtam:

• 1 kis velőscsont (a fiunk barátnőjének)
• 1 nagy szelet rostélyos csont nélkül
• 25 dkg marha lapocka csíkok
• 50 dkg marhafarok
• 2 darab kisebb marha fehércsont
• 2 vereshagyma
• 4 szál sárgarépa
• 2 szár gyökér
• 1/4 zellergumó
• 1/4 karaláb
• 2 szál szárzeller
• 1 csomó petrezselyem
• 10 szem kelbimbó
• szerecsendióvirág
• 3 szem szegfübors
• 1 tk feketebors
• 1 ujjnyi gyömbér
• 1 kaliforniai paprika csumája
• 1 girizd fokhagyma
• 1 nagy teatojás (lánykori nevén thai rizsfőző kézikészülék)

A húsokat/csontokat egy alufóliával borított tepsibe tettem a felezett hagymával és a karaláb/zeller párossal. Ezt betoltam a sütőbe a grill alá 30 percre. Félidőben azért megforgattam, hogy egyenletesen piruljanak mindenütt. A fűszereket a teatojásba tettem, ahova ment a kelbimbó is, hogy ne kelljen keresni a levesben. Kellett is ez a nagy rizsfőző - épp megtelt! A gyökereket megtisztítottam, a szárzellert összekötöztem. Ezeket a tízliteres fazekamba helyeztem.

A hagyma már kellően megpirult, ment is a zöldségek után (héjastul, mert az szép színt ad a levesnek). A megpirult húsokat és csontokat is a fazékba raktam. A kis velőscsontra kötöztem kevés madzagot, hogy ne ússzon ki belőle a velő. Végül rendesen megsóztam (kb 2 dkg).

Felöntöttem 5 liter vízzel, és majdnem forrásig melegítettem. Ekkor lehalásztam a minimális habot és zsírt, amit a tetején találtam. Zsír még lesz majd később a velőből és a csontból is. Kevésnek itéltem a hagymát, ezért még egy harmadikat is megpirítottam a vágott felével lefele egy száraz serpenyőben, majd az is ment a levesbe. Ekkor a legkisebb lángra tettem a fazekat, ahol másnap reggelig 85C fokon érlelődtek az ízek.

Az ünnep delén nekifogtam a tatár elkészítésének. A gyerekek egyhanguan az általam bekevert változatra szavaztak, így az készült.

Előző este kivettem a csodahüttőből a bélszín pacsnit, meg egy 25 dekás szép darabot. A pacsnit leinaztam, és sok késsel apróra vágtam, mert jobban szeretem a kézzel vágott tatárt, mintha darált húsból készülne. Lett is belőle tisztán 67 deka.

A gesztenyetortát a kamrába rejtette a feleségem az ünnepelt elől.

Nekikészültem a fűszerezésnek:

• 67 dkg tisztított, aprított bélszín
• 4 tojás sárgája
• 8 dkg vaj
• 2 mogyoróhagyma (salotta)
• 1 lilahagyma
• mustár
• ketchup
• Worchestershire szósz
• fokhagymás ázsiai csiliszósz
• só
• füstölt só
• bors
• majoranna
• szurokfü (oregano, vadmajoranna)
• kurkuma
• pirospaprika

A mennyiségeket nem tudom, mert nem mértem, de most a képekről megpróbálom rekonstruálni. A vajat feldaraboltam, végül mikróba tettem 6 másodpercre, hogy megpuhuljon. A tojásokat szétválasztottam (kivételesen nem cseppent le a fehérje). A vajat a tojásra öntöttem - kicsit folyékony lett. Mintegy 4 teáskanálnyi mustárt is tettem köré.

Ekkor jöttek a szárazabb fűszerek kanálszám: 2 majoranna, 2 oregano, 2 kurkuma, 2 feketebors, 2 konyhasó, 1 füstölt só, 1 pirospaprika. Belekockáztam a hagymákat is kicsire vágva, majd még 2 mustárt, 2 ketchupot és 2 csiliszószt tettem hozzá.

Alaposan kikevertem, majd kóstolgani kezdtem, hogy ízesítsem tovább. Elsőre a bors hiányzott - daráltam rá 20 tekerést. Kellett bele még só is. Így már megfelelt az izlésemnek!

Eddig nagyon hallgattam a 25 dekás darab húsról. Ezt most kezdtem feldolgozni, mégpedig bélszín carpacciónak! Papír vékony szeleteket vágtam, csak egy pici só és bors került rá, és letakartam vele a tatárt.

Persze nem az összeset: hagytam 7db 5mm-es szeletet a feleségemnek, mert ő nem szereti a tatárt (meg a nyers húst). Az ebédkor ezeket a szeleteket megszórtam borssal, pici sóval és egy kanálka vajon megsütöttem neki egy serpenyőben.

Eljött az ideje a húsleves bezöldségelésének. Én alapban csak kevéske és nagy darabos zöldséggel főzöm hosszú ideig, és a végén kapja meg a roppanósabb változatokat. A répákat összevágtam kisebb kockákra, kivettem a levesből a teatojást és odakészítettem még egy pár szem kelbimbót a répa mellé.

Egy kis adag levestésztát is főztem, bár azt jóformán csak én eszem.

Volt még egy 5 napja sütött rozskenyerem, amit felszeleteltem pirítósnak. A levestészta már fő, a sárgarépa is belekerült a levesbe, a kenyér is pirul már a grill alatt.

A levesből mindenki izlés szerinti mennyiséget evett (tartalékolták a helyet a tatárnak). Viszont utána már dőzsöltek a húsban. A tatárt megvajazott pirítósra kenve ették (volt, aki még a carpacciót is rátette :). A sült szeletkék nagyon izlettek a feleségemnek egy kis sóba-vízbe krumplival! Én is megkóstoltam a vékonyka hússzeletet a tatáron - nekem önmagában jobban izlett.

Az ünnepelt utólag bevallotta, hogy azért kérte a tatárt főételnek, mert akkor annyit ehet belőle, amennyi jólesik, és nem kell a főfogásra is gondolni ... (a tortának mindig akad valahol egy kis hely a gyomorban).