Ott ezeket poblano-nak hívják, amíg még friss és ancho-nak, amikor szárított. Tényleg ebből van a töltött paprikájuk, hisz ez nem egy csípős csili.
Amúgyis a paradicsomot is náluk kezdték el előbb termeszteni ...
Megszállotja vagyok a különféle csiliknek, bár termesztem a világ legerősebb csilijét is (Carolina Reaper), én inkább az aromás és ízes csiliket pártolom. Most is van vagy 90 tő a kertben, abból szedtem le a vastaghúsú, nagy példányokat, amit poblano csilinek hívnak. Ezek főleg Ancho Gigantea fajták, de szerencsére idén lett sok Holy Mole és Guajillo is. Most ezekből lesz normális fogyasztó által is élvezhető csilikrém.
Grillen szándékozom megsütni kicsit - nomeg füstölni is egyben - a feldolgozáshoz. Mivel a paprikák inkább megégnének a gömbgrillen, ezért inkább aktiváltam a mozdonyt (BBQ Offset Smoker). Az meg olyan nagy, hogy kell még bele egyéb is. Mit ad az ég: feleségem megjelent 5 kiló padlizsánnal, hogy megsütném-e a padlizsánkrémhez.
Akkor ezek mennek a mozdonyba:
- 5 kg szép padlizsán
- 1 kg Ancho Gigantea
- 1/2 kg Guajillo
- 4 db Holy Mole csili (a mole szósz alapja)
- 2/3 kémény faszén
- 1 méretes cseresznyefa kugli (a füstnek)
 |
 |
Begyújtottam hát a kéményben a faszenet, megágyaztam a cseresznyeággal a mozdonyban és ráöntöttem a parázsló faszenet a kéményből. Bepakoltam a padlizsánokat úgy, hogy ne érje közvetlenül a hőség a parázsból.
 |
 |
Rácsuktam a tetejét, és hagytam melegedni - sok az a padlizsán, idő kell neki. Bementem hát a paprikákat megmosni. Felhasítottam őket, mert nem terveztem hámozni, ahhoz lusta vagyok. Persze kiderült a végére, hogy leszedtem olyan csiliket is, amik csípnek, de szerencsére nem nagyon sokat, így azok is bekerültek a feldolgozásba (2 Jalapeno, 4 Anaheim, 1 Fresno csili - mind "enyhe" csilipaprika).
 |
 |
 |
 |
A mozdonyt kinyitva már szépen fellángolt a cseresznyeág. Bepakoltam hát az összes csilit is, hogy füstölődjön és süljön.
Becsuktam, ellenőriztem a hőmérőt, majd magára hagytam egy kis időre.
Mintegy 70 perc múlva átrendeztem a 150C fokon dolgozó füstölőt, kivettem a már megsült padlizsánokat, amit egy fémtálba tettem fedővel jól lezárva, hogy a saját gőzében puhuljanak.
 |
 |
 |
 |
A maradék padlizsánoknak kellett további 20 perc, de azok is elkészültek.
 |
 |
 |
A padlizsánokat félretettem lefedve, hogy majd a feleségem feldolgozza, míg én nekiálltam a paprikakrém készítésének. Annyira illatosak voltak a csilik, hogy csak minimális fűszert adtam hozzá:
- 1,8 kg sült-füstölt vegyes poblano típusú csili (max SHU 500)
- 2 lilahagyma
- 1 dl olivaolaj
- 1 ek római kömény
- 1 tk őrölt fahéj
- 1 tk őrölt gyömbér
- 1 tk frissen őrölt bors
- 7 dl frissen facsart almalé (lemaradt a képről)
- 2 ek só
- 1 g NaBe (hogy ne forrjon meg, ha kinyitjuk)
A borsot és a köményt a sóval beleszórtam a tottyos lábasba, hogy megpirítsam kicsit. Ment utána a gyömbér és a fahéj is. Közben felkockáztam a lilahagymát. A fűszerekre öntöttem az olivát, oldja ki amit ki tud.
 |
 |
 |
 |
A lilahagymát a melegedő olajra szórtam, és adtam egy evőkanálnyi petrezselymet is hozzá - az csak nem árt meg. Kavargattam, míg kicsit megdinsztelődött. A sült paprikákat kicsumáztam, de a magok maradtak benne. Késsel kb. centis darabokra vagdostam az egészet.
 |
 |
 |
 |
Ment a lábasba az egész. Mivel elég sok lé kipárolgott belőlük a sütögetés alatt, gondoltam, megsegítem a maradik frissen facsart almalével. Na még egy kicsi mehet bele. Végül hozzákevertem a kis tartósítószert.
 |
 |
 |
 |
Felforraltam, rotyogtattam. Eszembe jutott, hogy még nem adtam hozzá a sót. Én nem csinálom olyan sósra a paprikakrémeimet, mint az Erős Pista: ebbe a 2,7 l krémbe került két evőkanálnyi. Ezzel azután puhára főztem. Végül botmixerrel krémesítettem. Így is jó sűrű lett!
 |
 |
 |
 |
A feleségem nagyon meg volt elégedve a padlizsánnal: nem égett meg a héja, de mégis puha, szaftos lett a belseje. Nagyon gyorsan meghámozta a rengeteg tojásgyümölcsöt! A lehúzott héjat pedig szilikonspatulával szabadította meg a még ragaszkodó padlizsánhústól. Össze is szedte az alap hozzávalókat a krémhez, de innentől már nem követtem az akciót - csupán néha vállaltam a kóstoló szerepét.
 |
 |
 |
A pürésített paprikakrémet felforrósítottam forrásig. Pöfögött rendesen, de a fedő megvédett.
Előkészítettem 15 kisüveget - vegyes méretűeket, amit 1/4-ig vízzel töltöttem és a mikróban kiforraltam. Az így sterilizált üvegekbe mertem azután a krémet, majd lezártam a kupakokat. Szépen pattogtak, ahogy a vákuum kialakult!
Persze felcimkézve ment az élelmiszertárolóba (ami nálunk a pincében levő kamra neve még az építész elnevezése szerint).
