Ennek a szósznak az eredete homályba vész, de egy lehetséges magyarázata, hogy a tengerészek, amikor visszatértek Amerikából Nápolyba - valamikor az 1700-as években - az újonan felfedezett paradicsommal, akkor készíthették. Igazán népszerűvé viszont Amerikában vált.

MadMary olvasónk viszont nagyon aranyos magyarázatot fűzött hozzá:

Apró érdekesség a szószhoz: az "alla marinara" tengerészlány módra készült szószt jelent, a gazdag verzióban a paradicsomszószba mindenféle tenger gyümölcsei is kerültek. Amit most főztél, András, az a nápolyi "szegényember" változat, amikoris megfőzzük a paradicsomszószt, majd hozzáképzeljük a kagylócskákat-rákocskákat - hogy a nápolyi komédia nagymesterét, Edoardo de Filippót idézzem, "spaghetti alle vongole fujiu'te", spagetti az időközben "kereket oldott" kagylócskákkal.

A veteményes meg sokmindent ajánlgatott:

Akkor most megfőztem a frissen szedett paradicsomból is (16x3 dl):

• 5 kiló ökörszív paradicsom
• 2 nagy fej vereshagyma
• 1 kazal oregano virággal együtt
• 1 kis csokor kakukkfü
• 3 szál rozmaring
• 2 nagy szál zellerlevél
• 1 nagy csokor virágbaborult bazsalikom
• 3 fej fokhagyma
• 3 dl olivaolaj
• 4 dl vörösbor
• 3 üvegcse paradicsompüré (kell az üveg a lassan beérő csilikhez)
• 1 szál újhagyma
• 2 ek szinesbors
• 2 ek só

Megmostam az összes zöldfűszert, feltettem egy nagy fazékban vizet forrni. Lehúzkodtam a rozmaring levelét, valamint kiszedtem a bazsalikomok virágát. Az oreganot és a kakukkfüvet lusta voltam lecsipkedni, ezért összekötöztem csokorba - úgy is kiadja majd az aromákat. A lecsipkedett leveleket az újhagymával az aprító gépben egy deci olivával összevagdostam.

A fokhagymákat megpucoltam, a hagymát felkockáztam. Az olivát felforrósítottam és beleszórtam a hagymát, amit megsóztam. A paradicsomok csúcsára kis keresztet vágtam, és a zubogó vízben leforráztam - igy gyorsabb a hámozás.

A megdinsztelt hagymába belekevertem a feldarabolt fokhagymát is. A "szines bors" néven árult keveréket mozsárban összezúztam és befejeztem a paradicsomhámozást is.

A paradicsomokat összekaszaboltam kicsire. A pirult hagymához adtam az aprítóval összevágott fűszernövényeket. Ezt alaposan elkevertem, és egy kicsit pirítottam is: ami olajban oldódó aroma van bennük, az most másszon át az olivába! Végül hozzákevertem a megtört borsokat.

Szégyen és gyalázat, de a paradicsomok magját nem nyomtam ki belőlük. Minket nem zavar a szószban ...

A hagymakeverékhez adtam még egy kanálnyi pirospaprikát, mert az szép színű. Ment hozzá a sok paradicsom is, amihez hozzákevertem a kis paradicsompürét. Egy fél üveg vörösbor is dukál bele, a többi az enyém. Végül elsűlyesztettem benne az oreganocsokrot.

Kiköltöztettem a fazekat a teraszra az indukciósra, most éppen 33C fok meleg van, fűtsön odakinn. Levettem kis teljesítményre (200W), és hagytam három órán át gyöngyözni lefedetlenül (úgy egy kicsit be is sűrűsödik).

Amikor elkészült, kihalásztam a csokrot belőle. A megmaradt bazsalikomleveleket apróra vágva belekevertem, és rottyantottam egyet rajta.

Azon zubogó forrón belemertem a kupakos üvegekbe. Az üvegekre csináltam cimkét is, mert az kell ...

Amíg főztem, megkóstoltam, de a kész üvegeket már levittem a kamrába az Arrabbiata szószok alatti polcra - a teszt még várat magára :)