Hamár így benne vagyunk a kegyérsütésben...
Az elõbbi rozskovászos fehérkenyérhez képest csak a rozskovász mennyisége nõtt meg (olyannyira, hogy ki is futott az üvegbõl, ahol lakik.
Kénytelen voltam ismét sütni, mert megint elfogyott a bolti kenyerem ...
Semmi különleges, csak az alapvetõ kenyéralkatrészek:
- 500 g BL80-as fehér búzakenyérliszt
- 300g teljes kiõrlésû rozsliszt kovász
- 250g víz
- 50g búzasikér (hogy a rozslisztet kisegítsem)
- 20g só
A lisztet szokás szerint beleszitáltam a keverõtálba, majd hozzáadtam a pohár langyos vizet és annyi kovászt, amennyit nem szégyeltem kilopni az üvegbõl. Gyorsan meg is etettem a maradékot, éhen ne haljon szegény. Amikor már valamennyire kidagasztotta a robotgép, akkor adtam hozzá a sót. 20 percig doagasztottam, amikorra már szépen szálasodott a tészta. Pici olajat öntöttem köré, hogy ne ragadjon teljesen bele a keverõtálba, míg megkel és kiraktam éjjelre a spájzablakba.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
14 óra kelesztés után majdnem kétszeresére nõtt a tészta. Kicsit nagyobbra számítottam, de hát ezzel kell dolgozni. Kiborítottam a lisztezett szilikon gyúrólapra, és meghajtogattam. Elvettem belõle 30 dekányit és négy zsemlécskét formáztam belõle: megnézzük, lehet-e ebbõl bucit sütni.
 |
 |
 |
 |
Amíg a gömböcök pihentek, levágtam egy akkora sütõpapírt, ami elég lesz a jénai kacsasütő belsejére (nem tudom, pontosan hogy hívják ezt a fedeles, magasfalú, jénai sütõedényt magyarul). Összegyûrtem a papírt alaposan kis galacsinra, majd kinyújtva beleigazítottam az edénybe. Az összegyûrt papírt remekül formára lehet alakítani!
 |
 |
 |
A gömböcöket lespricceltem vízzel, és betoltam a sütõlapon a 220C fokos sütõbe. 30 percig sült, de nem nagyon nõtt meg. Ízre viszont egy finom, tömör zsemle lett - a gyerekek is imádták!
 |
 |
 |
Betettem a forró sütõbe a jénait üresen, és vártam, mikor éri el legalább a 200C fokot. Hát volt az bizony vagy 40 perc, de 218C fok lett. Ekkor beletettem a formázott sütõpapírt, abba beleborítottam a szakajtóból a tésztát. Megvagdostam a filézõkéssel, lespricceltem alaposan vízzel, majd a forró tetejét is rátéve ment vissza a sütõbe. Egy óra múlva már kezdett színe lenni, ismét spricceltem, de most már tetõ nélkül vissza a sütõbe. még 15 perc, és el is készült.
 |
 |
 |
 |
Nagyon csábítóan hült a rácson ...
Most hagytuk teljesen kihülni (3 óra!), mielõtt felvágtuk. Szokásom szerint vajjal teszteltem, és nagyon finomnak itéltem.
 |
 |
Nem igazán az én mûfajom, de szerencsére a feleségemnek nagyon izlett ...
