Volt itthon a fagyasztóban egy kilónyi lapocka. Mondjuk, ez nem egy nagy kuriózum, hiszen rendszerint spájzolok belőle egy-egy adagot. Jó ha van itthon, sokoldalúan felhasználható, darált húsnak, pörköltnek, ne adj Isten, még szelethúsnak is. Most éppen ez történt vele.
Már csütörtökön ebédnél ment a szokásos tanakodás, mi legyen a hétvégére? Az egyik kolléga épp a jövő heti étlapot böngészte, örömmel kiáltott fel: - Húsgombóc lesz paradicsommártással kedden! Ezzel meg is volt az ötlet, én is azt főzök.
Aztán eljött a szombat, és rájöttem, hogy a francnak sincs kedve húst darálni, meg bíbelődni vele. Gondoltam egy merészet: megcsinálom göngyölt húsnak. Lesz hozzá paradicsommártás, - lehetőleg gondozásmentes - meg főtt burgonya.
Hozzávalók:
- 1 kg sertéslapocka
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 15 dkg sertészsír
- 1 l házi paradicsomlé
- fekete bors
- köménymag
- koriander
- szárított rozmaring
- fokhagyma granulátum
- pirospaprika
- barna cukor
- só
A lapockát felszeleteltem és kiklopfoltam. Nem lettek épp egyforma szeletek, de nem vagyok egy képzett konyhamészáros.
A fűszereket a barna cukorral együtt mozsárban megőröltem és összekevertem.
A hússzeleteket először megsóztam, majd behintettem a fűszerkeverékkel. Felgöngyöltem és hústűvel összetűztem.
A tepsi aljára tettem a zsírt és a laskára vágott vöröshagymát. (Nem lett volna szükség ennyi zsírra, de nekem már a jövő heti reggeli járt az eszemben, ahogy olvad a pecsenyezsír a forró pirítóson.) A felgöngyölt húst a hagymára tettem és a tepsit befedtem alufóliával.
Másfél óra sütés - inkább párolás - után kivettem a sütőből és levettem a fóliát.
A zsírt és a pecsenyelé egy részét lekanalaztam és kiszedtem a hústűket.
A húst nyakon öntöttem a paradicsomlével. Elsőre soknak tűnt, de később kiderült, hogy egyáltalán nem volt az.
Bő egy órát pároltam a sütőben. A paradicsomlé szépen besűrűsödött.
A már említett sós vízben főtt krumplival tálaltam.
Tanulság volt pár. A hús kicsit kiszáradt ugyan, de a rostokra merőleges szeletelésnek és a klopfolásnak köszönhetően egyáltalán nem volt rágós. A szósz viszont isteni lett. A húsból kisült fűszeres szafttal és a megpárolódott hagymával igen ízes egyveleggé főtt össze. Csak éppen lehetett volna kicsit több is. No, majd legközelebb.