A vejem már többször kérte a nagylyányt, hogy próbálja meg reprodukálni az édesanyja receptjét, ami írásban nem létezett, és csak emlékezetből tudja elmondani, milyen lehetett. A lényeg szerinte, hogy a tésztája omlós, de sok citromhéjat tartalmazott, míg a töltelék pudingszerű, szintén citromhéjat tartalmaz és nem volt savanykás.
A nagylyány nagyon jó sütésben, nem is értettem miért nem sikerült neki eddig elkészíteni. Nekem nincs egyáltalán pie készítési gyakorlatom, nem is eszem olyasmit, de azért gondoltam, hogy egy kisérletet megér a dolog.
Megnéztem persze pár receptet a neten, ami sokat segített. Viszont az volt az érzésem, hogy a trükk a tölteléknél az, hogy nem sima tejjel főzték (Libanonban nem sok friss tejet fogyasztanak - hamar romlik), hanem sürített tejjel, ami konzervben kapható.
Így hát a hozzávalókat összeszedtem.
A töltelékhez:
- 0,5 pohár cukor
- 0,25 pohár liszt
- 5 dkg vaj fevágva kisebb darabokra
- 2 ek kukoricakeményítő
- 0,5 tk só
- 1,5 pohár sürített tej (nem cukrozott)
- 3 tojás sárgája
- 2 tk vaníliakivonat
- 1 citrom héja reszelve
- 1 doboz karikára vágott ananászkonzerv
A tésztához:
- 1,5 pohár liszt
- 12 dkg hideg vaj
- 0,5 citrom héja reszelve
- 3-4 ek jeges víz
- késes aprító
Először a tölteléket készítettem el, mert annak amúgy is le kell hűlnie a hűtőben felhasználás előtt. Egy magasfalú serpentőbe szórtam a száraz hozzávalókat. Ezt habverővel jól összekevertem. A tojást is felvertem a sürített tejjel és belereszeltem a citromhéjat. Végül belekevertem a vaníliakivonatot is (a vaníliarudakat nem tudom, hol tartja a nagylyány, pedig vettem 50 darabot tavaly ...)
A tojásos keveréket beleöntöttem a serpenyőbe, és alaposan összedolgoztam a szárazanyaggal. Feltettem a gázra közepes lángra és állandó keverés mellett felforraltam. Tovább kevergettem, amíg besűrűsödött, amikor a tüzet elzárva hozzákevertem a vajdarabkákat. Azért a biztonság kedvéért a végén is reszeltem bele citromhéjat - a vejem arra nagyon emlékszik, hogy sok citromhéj volt benne.
A sűrű pudingszerű keveréket egy tálba öntöttem, és lefedtem folpackkal, hogy ne bőrösödjön be, majd a hűtőbe tettem.
A tésztához kimért lisztet, sót, citromhéjat és apróra darabolt hideg vajat az aprítóba tettem. Addig futtattam a gépet, amíg egy morzsás liszt keletkezett. Ekkor kanalanként adagoltam a tetőn lévő lyukon át a jeges vizet addig, míg a tészta összeállt egybe és elkezdte rángatni az aprítót.
Ekkor kivettem a tésztát, gyorsan gombóccá formáltam, és folpackba csomagolva a hűtőbe tettem 30 percre. Így hozzájutottam egy eléggé kemény tésztához, amit kinyújtottam, hogy ellepje a pite formát.
Beleigazgattam a formába, leszedtem a felesleget, amivel kitöltöttem a hiányokat (nem az erősségem a pontos kör nyújtása). Ráfektettem egy alufóliát, majd megszurkáltam villával. Ment is a 220C fokos előmelegített sütőbe 15 percre. Ekkor levettem az alufóliát, és még 5 percig sütöttem, hogy színe legyen (kicsit talán túl is sült).
Kivettem a hűtőből a tölteléket, kicsit vártam, hogy a tészta is meghüljön, ezalatt leöntöttem az ananászkarikákról a levet.
Belekanalaztam a tésztába a tölteléket, és egyenletesen elsimítottam. Ráhalmoztam az ananászkarikákat (még a lyukakat is kitöltöttem).
Átnyújtottam a vejemnek.Nagy örömmel fogadta, és azonnal vágott is egy szeletet magának (nyitókép). Meg is ette az adagot ...Azt mondta: majdnem ...Még egy adag elfogyott aznap, a többit szétvágva lefagyasztottam neki.
Nem tudom, milyen lett. Nem szeretem a pie-t semmilyen formában.