Esetleg lepina. Szerb illetve bosnyák lepénykenyér. Épp a napi betevő főzős videóadagomat nézegettem, mikor a csirke currynél a fickó, valahol a 9. percnél elővett egy lapos kenyérfélét, félbenyisszantotta és ráöntötte a serpenyő tartalmát. Somunnak nevezte a kenyeret. Gyorsan rákerestem és mentettem is receptet későbbi felhasználásra. Amúgy érdemes megnézni a Youtube-on a videóit. Ha valaki esetleg nem tudná, mi az a foodporno (nem a konyhaasztalon kefélnek), az ennek a Mac&cheese-nek vagy ropogós disznósültnek láttán némi fogalmat alkothat. Hihetetlen gusztusosan tud főzni. A szerb szakács késébe kicsit bele is zúgtam, amivel nem lehetek egyedül, hiszen a google ad keresési ajánlatot az almazan kitchen knife kifejezésre.
A receptek elég nagy szórást mutatnak mind az alapanyagok, mind az elkészítés terén. Végül az összetevőket tekintve legegyszerűbbet választottam, az elkészítéshez pedig a magvas kenyeremnél használt módszert alkalmaztam.

Hozzávalók:
- 500 g búzafinomliszt
- 1 csapott evőkanál sikér
- 4 dl langyos víz
- 1 teáskanál só
- fél kocka élesztő
- teáskanál kristálycukor
- kevés olaj

A lisztet összekevertem a sikérrel, majd két egyenlő részre osztottam.

Előző nap az élesztő felét feloldottam 3 dl vízben és összekevertem az egyik adag liszttel.

A tálat egy nagy nejlonszatyorba csúsztattam és 24 óráig szobahőmérsékleten kelesztettem. (Ez nálam 20-21 fok.)

Másnap hozzáadtam a maradék lisztet és megsóztam. Az 1 dl vízben feloldottam a negyed kocka élesztőt (kapott némi cukrot az extra lendülethez), és ezt is beleöntöttem.

Összedagasztottam a hozzávalókat. Nagyon lágy lett a tészta, igencsak megszenvedtem vele, szóval, aki teheti, használjon dagasztógépet.

Kicsit megszórtam liszttel és meleg helyen a duplájára 8-6-szorosára kelesztettem.

Bőségesen belisztezett deszkára borítottam. (Előtte kellett volna egy kis olajjal kikenni a kelesztőtálat, mert eléggé ragaszkodott hozzá, alig tudtam kivakarni.) Átgyúrtam a tésztát.

Négy részre osztottam és fóliával letakarva további 40 percig hagytam kelni. A deszkát még jó párszor meg kellett szórnom liszttel, mert továbbra is ragadt, mint a nyavalya. Időközben a sütőt is begyújtottam, és vízzel megtöltve betettem egy serpenyőt az aljába.

A tésztát a tenyeremmel hosszúkás lepényformára nyújtottam. Kettőt mindjárt a sütőpapírral bélelt tepsire fektettem, a másik kettő a deszkán kelt tovább. Fóliás takarást kaptak és további fél óra gondolkodási időt.

A megkelt tésztát megspricceltem vízzel és betoltam a sütőbe. Hatos fokozaton sült kb. 15 percig, amíg színt kapott, utána mérsékeltem a lángot és addig sütöttem, míg kopogós kemény nem lett. Az egyik szinte azonnal felfújta magát, a másik viszonylag nyugton maradt. A második eresztést a forró tepsire ügyeskedtem, ez is kapott egy kis vizet, és ugyanúgy megsütöttem. Itt is csak az egyik fúvódott fel.

Egy nejlonzacskóban langyosra hűtöttem, hogy kicsit megpuhuljon, aztán az egyiket megkentem vajjal. Pár szelet gépsonkát tettem rá és némi reszelt Maasdamer sajtot.

Visszatettem a sütőbe pár percre, míg a sajt elolvadt. Most lett volna jó a grill, rá tudtam volna pirítani egy kicsit.

Így is finom lett. A kenyér egészen szokatlan szerkezetű volt, csupa ropogós héj a belsején egy vékony réteg lágy tésztával. Másnapra a melóba szendvicset készítettem belőle, mikróban megmelegítve is jó volt, persze gondosan megpakoltam lila hagymával és házi csilikrémmel. Így utólag megnézve ezt a videót, a szerbeké is valami hasonló.