Írhattam volna, hogy Shrimp Scampi with Linguine, de akkor fejbecsaptok ... Pedig ez a pontos neve. Egyre több étteremben találkozom egy nem létezõ rákfélével, amit "scampi"-nak becéznek. Pedig ez az elkészítési módot jelenti, nem a garnélát!

Kedvenc garnélakészítési mód, amit sokszor gyakorlok. Rengeteg fokhagyma, hagyma, csili. Most éppen a Metro áruházban volt akciós a garnélarák 16/20 pcs/lbs azaz 16-20 darab egy pound súlyban (kb .45 kg). Volt persze 30/40-es is, és azt se hagytam ott, mert a nyers garnélának rengeteg felhasználási módja van, én pedig nagyon szeretem!

Az õszibarack rábeszélt minket, hogy gyorsan jöjjünk haza a nyaralásból, mert õt most és azonnal be kell fõzni, különben lepotyog, oszt nézhetjük. Persze a Metro pont útbaesett, így be is vásároltunk (én például kaptam 1 azaz egy darab borjúlábat, ami nekem pont elég, de ...) sok garnélát. Akciós volt a kék kagyló is, de azt csak magamnak nem fõzök ...

A nagy befõzés alatt persze kaját nem nagyon fõztünk (eltekintve egy finom fejtett bablevestõl), ezért ma én Shrimp Scampit akarok ebédelni. Ezt az alábbiak szerint adtam elõ:

• 11 db NAGY garnélarák (azért ebből 8 is bõven elég lett volna egy személyre)
• 7 dkg vaj
• 3 ek finom olivaolaj (Olaszországból kaptuk, márkajelzés nincs rajta)
• 1 fej fokhagyma (igen, fej! nem girizd)
• 4 db mogyoróhagyma Wakától (eddig kitartott :)
• Nagy csokor petrezselyem a kertbõl (többféle)
• 3+1 csilipaprika a kertbõl (a lila az iszonyúan csípõs!)
• 3 db 2mm vastag gyömbér szelet
• 1 dl száraz fehérbor
• 20 dkg 8 tojásos metélttészta
• só

Elõször is a rákokat tettem hideg vízbe, hogy kiolvadjanak. A páncéljukat csak ekkor tudom eltávolítani, de akkor könnyedén. Szerencsére ezek már tisztított rákok voltak, nem kellett a bélcsatornájukat megkeresni ... Felszeleteltem a mogyoróhagymát, a gyömbért, a csilipaprikákat és a fokhagymát. Még egy lime-ot is hozzátettem - az jó mindenféle tengeri herkentyűhöz. A megpucolt rákokat pedig papírtörölközõn kicsit leszárítottam.

Felszecskáztam a petrezselymet apróra, és külön tettem egy tálkába. Forraltam három liter vizet 2 ek sóval, amibe beleszórtam a tésztát. Forrástól számítva 5 perc alatt lett kész (al dente, és ez volt a zacskóra is írva :) Akkor futás ki a teraszra az indukcióshoz.

Muszáj odakinn készíteni, mert ez vizi étek, amit feleségem nem nagyon (egyáltalán nem) szeret. Különben is kb. 30C van kinn és benn, legalább friss levegõn vagyok... A vajat az olivával felforrósítottam. Az apróra karikázott csilivel csípõsre alakítottam az induló ízeket. Megpirítottam a mogyoróhagymát, és a három szeletke gyömbért is. Ezt a pillanat szülte, hogy jó lesz, és látám, hogy tényleg :)

Akkor most jöhet a fej fokhagyma vékonyra szeletelve! Ez is megpirult/barnult, amikor egy kis adag vajjal elsimítottam az ízét. A serpenyõ készen állt a garnélára, amit egyesével (de gyorsan!) belehelyeztem. Látható, milyen szép áttetszõ a nyers rák húsa. 90 másodperc, és szép rózsaszínre vált (hagyma szerint. Szerintem fehér lesz, de én vörösvak vagyok.) Ekkor gyorsan megforgattam mind, további 60 másodpercre.

Gyorsan kiszedtem egy tányérra a rákokat, nem szabad tovább melegíteni, mert rágós lesz!

A szaftba beleszórtam a sok petrezselymet, utána öntöttem 1 deci fehérbort, hogy felszedje a leégett dolgokat a serpenyõbõl, és összeforraltam. Visszaborítottam a rákokat a tányérról a serpenyõbe.

Egy rottyantás, és kész is a scampi:

A tányéromra pakoltam egy nagy villányi metéltet, majd megfejeltem a rákal és sok kanállal a vajas szószból.

Maradt persze záróképnek is belõle.

Készítettem mellé parmezán sajtot, frissen reszelve, de az olaszok megölnének, ha sajtot tennék a tengeri herkentyûre, így én se tettem ...

Jóllaktam!