Cipóban sült csülköt sütök a családnak anyák napjára, meg a kenyerem is elfogyott. Két legyet egy csapásra: legyen rozscipóban a csülök, akkor nekem is lesz egy kisebb rozskenyerem.

Egy elég unortodox összetevõvel bolondítottam meg, de a kenyérnek ez jót tett!

Mostanság már elég gyorsan megy a kenyérsütés, csak össze kell szedni a hozzávalókat, dagasztani, keleszteni és kisütni.

• 50 dkg BL112 félfehér kenyérliszt
• 25 dkg RL190 rozsliszt
• 3 dkg búzasikér
• 30 dkg kovász
• 4 dl sör
• 3 dkg só
• 1 kk õrölt kömény
• 5 g szárított élesztõ
• 1 ek olivaolaj

Az élesztõt azért tettem bele, mert még aznap meg akartam sütni, és csak kovásszal lassúbb a dolog. A különleges alapanyag a sör volt. Mivel a csülök sörben párolódott, gondoltam a kenyérnek se fog ártani. Köményt meg nosztalgiából tettem bele, régen a rozskenyérben volt egész kömény (a fiam nem szereti a magot, csak õrölve fogyasztja). A száraz anyagokat alaposan összekevertem a tálban, majd beleöntöttem a kovászt. Most nem felejtettem el megmérni, így én is tudom a mennyiséget legközelebb. Utána adagoltam a sört, amíg kemény tésztát kaptam.

Menet közben megetettem a kovászt 1,5 dl langyos vízzel és 10 dkg fehérliszttel, hogy felfrissüljön, mielõtt a hûtõbe megy. Ez a kovász immáron három és fél hónapos ...

A sors fintora, hogy pont most kezdett el rendetlenkedni a gép. Állítanom kellett valamit rajta, ami sajnos mûanyagba csavart csavarral van megoldva. Ideiglenesen sikerült, de kell valami permanens megoldást találnom rá. Az alkatrészt önmagában már nem kapni. Az alábbi keménységre kezdett el tiltakozni a gép (még nekem is túl kemény volt, dehát még nincs is kész).

Javítás után még egy kis sört adtam a tésztához, és belekevertem az olajat is. Kiliszteztem a keverõtálat, és kelni hagytam a tésztát. Még az élesztõvel is két órát kelt, míg megduplázta magát, de akkor viszont szép lett.

Átdagasztottam alaposan, majd kettévágva két szakajtóba tettem újra kelni. A konyhában elég meleg volt, mert a csülök már sült, így két óra alatt ismét megkelt.

A kenyérnek szánt kisebbik példányt kukoricadarás sütõlapra tettem, ahonnan azután betoltam a 220 fokos sütõbe. Se kő, se samott - csak a sütőlap, meg a sütő melege.

10 percig sült 220 fokon, miközben spricnivel néhány percenként befújtam egy csomó vizet a sütõbe, meg a tésztára is, hogy szaunázzon a kenyér. Kéne már egy párologtatót rendszeresíteni, amit nem sajnálok, hogy azonnal vízkő borítja. Utána 40 percet ment immáron a csülökcipók társaságában - amit két sínnel lejjebb toltam be - 190 fokon, amikoris mind elkészült.

Kivételesen spenót mellé kóstoltuk, és nagyon jó íze volt.

Tanácsok:

• Bár a Szabó malom kenyérlisztjében sok a sikér, a rozs higítását feltétlen ellentételezni kell valamennyire sikérrel.
• A sör lehetett volna egy jó barnasör, akkor sötétebb lenne a kenyér a malátától.
• Köményből sokkal több kéne bele, mert ennyit nem lehetett érezni. Nem véletlen, hogy régen egészben volt a mag a kenyérben :)