A lényeg persze a krumplis kenyéren van, de az igencsak finom volt a mellé fõzött gulyással!
Megjöttünk a rövid cseh körútról, és nem volt itthon kenyér. Ezt az állapotot szándékoztam megváltoztatni.
A sör is kenyér, de azt csak módjával fogyasztom, ezen kívül nem is laktat. Még az este megetettem a hûtõbõl kivett kovászt: hozzáadtam 1 dl langyos vizet és 3 púpos evõkanál lisztet, amivel jól összekevertem. Én a híg kovász pártján állok, mert azt könnyû eldolgozni. Reggel ezután találtam a tûzhelyen hajában fõtt krumplit, amibõl lenyúltam 3 darabot. A kovász is szépen megindult, csupa buborék volt. Már csak a többit kellett begyûjteni hozzá:
- 55 dkg BL112 félfehér kenyérliszt
- 30 dkg kovász (kb)
- 20 dkg fõtt krumpli
- 2 dkg búzasikér (a krumpli miatt most egy púpos evõkanálnyit használtam)
- 1,7 dl langyos víz
- 8 g friss élesztõ
- 2 dkg só
- 1 ek búzadara
Az élesztõt csak keverés közben raktam hozzá, mert féltem, hogy a krumpli túl nehézzé teszi a tésztát. Valójában elkészült volna anélkül is, csak lassabban. A krumplit meghámoztam, felkockáztam. A vizet és az élesztõt hozzáadtam, majd botmixerrel pépesre kevertem. Belekanalaztam a lisztbe, amit már a robotgép kevergetett a sikérrel és a sóval. Utánaöntöttem a kovászból vagy 30 dekányit. (Ezt mindig elfelejtem megmérni.)
 |
 |
 |
 |
A robotgépet hagytam dolgozni 25 percig a tésztán, majd kibányásztam a keverõtálból. Lisztes deszkán kicsit megformáztam.
 |
 |
 |
 |
Visszatettem a kilisztezett keverõtálba kelni, ahol 40 perc alatt a duplájára nõtt (köszönhetõen a kis élesztõnek). Ekkor a lisztes deszkán alaposan átgyúrtam, megformáztam a tésztát.
 |
 |
 |
 |
A pizzalapátra tettem, amit elõzõleg grízzel meghintettem. Kapott egy kapcsos tortaformát, hogy le ne másszon a lapátról.
A kenyérkövet betettem a sütõbe, majd rákapcsoltam a grillt. Sikerült igencsak felmelegíteni :) A tészta megkelt (nem akart lemászni a lapátról), megszórtam hát a követ is kis grízzel. Rácsúsztattam a tésztát és három helyen bemetszettem vajas szikével. Ez most sikerült!
 |
 |
 |
 |
Alaposan bespricceltem vízzel, és sült 5 percig maximumon.
Majd újabb víz, újabb 5 perc.
Ekkor levettem a sütõt 180C-re, és idõnkénti spriccelésekkel 40 percig még sütöttem. Ezután mehetett a hûtõrácsra.
A gulyás még fõtt, de muszáj volt a kenyeret megkóstolni, amint meghült. Feleségem is jóváhagyta ...
Míg a sütõ dolgozott, elõszedtem a gulyás alkatrészeit. Most erõsen zöldségesre vettem az összetevõket, mert hiányzott már a leves és a zöldség.
- 90 dkg marhalábszár
- 70 dkg vereshagyma
- 60 dkg sárgarépa
- 20 dkg fehérgyökér
- 20 dkg krumpli
- kis darabka póréhagyma zöld része
- kicsi szelet zeller
- 2 zellerszár
- 1 levél kelkáposzta
- 3 ek libazsír
- 1 ek pirospaprika
- 2 tk õrölt kömény
- 2 tk egészbors
- egy marék füstölt fokhagyma
- 1 füstölt csilipaprika
- csipetke
- só
A hagymát nagyobb kockákra vágtam, szintúgy a marhahúst. Ezt belerétegeztem egy nagyobb fazékba, miközben a köménnyel és borssal fûszereztem. Hozzáadtam a pórészárat is. Beleszórtam a füstölt fokhagymát, amirõl nem szedtem le a héját, mert abban van a füstíz. Ez a fogyasztásnál komoly problámát okozott, mert a héj nem fő meg ... Legközelebb nagy teatojásba teszem, igérem! Még a fehér gyökereket adtam hozzá, meg az apróra vágott kelkáposztát. Nagylángon elindítottam, és nem is bántottam, amíg levet nem eresztett a hús.
 |
 |
 |
 |
Ekkor kivittem az indukciósra, beleöntöttem egy féldeci vörösbort, mert miért ne, és kicsi teljesítményen hagytam saját levében fõni. Egy fél óra múlva felöntöttem kb 2 liter vízzel, hozzáadtam a füstölt csilit és a pirospaprikát. Lefedve lassú fõzéssel hagytam a húst puhulni, ami általában 3,5 óra a lábszárnál, ha nem túl öreg a marha. (Ez bizony öreg volt).
 |
 |
 |
 |
Amikor a hús már majdnem puha volt, beleszórtam két marék szárított csipetkét (annak minimum 25 perc kell, hogy megpuhuljon), és a felkarikázott sárgarépával és kockázott krumplival addig fõztem, míg a csipetke puha nem lett.
Mivel sütött a nap, a teraszon terítettem az ebédet, a húsok meg elbújtak a répák alatt ...
Kicsit édesebb lett, mint a megszokott gulyás, de jó sûrû és zöldséges leveshez jutottam.
A kenyér meg egyenesen fenomenális lett! Ezt már bátran nevezhetem igazi kenyérnek!!!
