Ez úgy kezdõdött, hogy nézegettem a tésztáspolcot valami spagettiért, amikor megláttam a tarhonyát. No az régen volt már, biztos a feleségem is örül neki. Jó, de milyen ragut készítsek hozzá?
A csodahüttõben van lapocka, a kamrában van hagyma, szalonna. Akkor ez már egy jó indulás egy tokányhoz. Igenám, de a hüttõben az orrom elõtt bujkált egy üveg sült bikaszív paradicsom (azt hitte, nem veszem észre), ami el is döntötte a kérdést.
Már csak a további összetevõket kellett begyûjteni:
- 1,1 kg sertéslapocka (miért nem jár rá a szám a disznólapocka szóra?)
 - 35 dkg tarhonya (gépi!)
 - 4+1 nagy fej hagyma
 - 3 dl sült paradicsom
 - 6 girizd fokhagyma még a tavalyi termésbõl
 - 1 nagy ek liszt
 - 1 csapott ek pirospaprika
 - 5 dkg vaj
 - 80 g sürített paradicsom (kell a kisüveg jövõre a paprikának!)
 - 2 ek olivaolaj
 - 1 ek aglio e olio keverék, jó csípõs
 - 1 ek + 1 tk só
 - 20 tekerés feketebors
 - 2 dkg szalonna
 
Nincs minden a képen, mert menet közben improvizáltam, de az alap az ennyi volt. Elsõ dolgom a hús felcsíkozása, ami közben a nagyon zsíros részeket azonnal a lábasba dobáltam. Daráltam a húsra 23 tekerésnyi borsot (mert elszámoltam magam :), és megszórtam a liszttel. Jól összekevertem.
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
A lábasba kockáztam a szalonnát, és a fél vajat is beleolvasztottam. Szép nagy lángon kisütöttem a zsírt.
Amikor már barnult a zsíros rész meg a szalonna, szûrõkanállal kiszedtem a lábasból (és megeszegettem egy kis sóval, mig az étel készült). A forró zsírba borítottam a húscsíkokat, megsóztam és belevágtam a fokhagymát is, és fehéredésig pirítottam.
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
A négy hagymát félcentis félkarikára vágtam és összedolgoztam a hússal. Lefedve pároltam, amíg rendes levet nem eresztett.
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
Ekkor jutott idõ a tarhonyát az oliván megpirítani szép színesre. 7 dl vizet a mikróban felforraltam, az ötödik hagymát meg pici kockákra vágtam és hozzákevertem a színes tarhonyához. Egy darabig még pirítottam, majd belezúdítottam a zubogó vizet. Lefedtem, és lassú lángon hagytam rotyogni.
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
A hús bõven eresztett levet, ezért itt volt az ideje a paradicsom hozzáadásának. A sült paradicsomokat összekaszaboltam. Ez a 3 deci eredetileg bõ kiló volt mag és héj nélkül - helyettesíthető is lenne friss paradicsommal. Rátettem a paradicsompürét is, és rászórtam a pirospaprikát. Jól összekevertem. Meglocsoltam még a fokhagymás/csilis olivával is.
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
![]()  | 
Egy bõ órát még rotyogott, ami alatt a levét kis borral pótoltam. Gyönyörû középsûrû szaftot generált a sok hagyma és paradicsom.
A tarhonyát is beburkoltam két konyharuhába, amikor már lefõtt a tetejéról a víz. Így nem ég oda, a saját hõjében fõ tovább.
Feleségem farkaséhesen kérdezgette, mikor lesz már kész :)
Pompás volt! A csípõs olaj és a sok hagyma remek ízt kölcsönzött az amúgy is szaftos lapockának. Másnap kapott a kicsilyány is egy félliteres doboznyit, de neki valami más köretet kell készítenie: állítólag nem nagy tarhonyarajongó.
Mi ettünk még kétszer kiadósan belõle, mire elfogyott.



























