Mintha 2013-ban elkészítettem volna ezt az ételt, de soha nem került publikálásra, pedig még a szöveg felét is megírtam hozzá. Most látom, hogy ütközött Waka aranygaluskájával:) Sebaj, most megsütöttem kétszer is egy hónapon belül: egyszer a nagylyánynak az USA-ban (amirõl nem találom a képeket), meg most karácsonyra.

Eredetileg mákos gubát szántam ünnepi sütinek Limara gubakiflijével, de egyrészt Waka is azt tervezett sütni, másrészt a gyerekek lecsaptak a választásra felajánlott aranygaluskára. 2013-ben készült borsodó és vaníliasodó is, de az elõbbi nem nyerte meg a család tetszését, ezért most csak vaníliát fõztem.

Kezdtem a tésztával, mert annak idõ kell, míg megkel és megsül, meg ki is hülhet - csak a sodó legyen forró:

• 50 dkg finomliszt (BL55)
• 16 dkg kétszerfogós rétesliszt (BFF55)
• 3 dl langyos tej
• 3 ek cukor
• 8 dkg olvasztott vaj
• 4 tojás sárgája
• 3 dkg élesztõ
• 1/2 citrom lereszelt héja (lehetõleg kezeletlen, vagy alapos sikálás után)
• 2 csipet só

A hempergetéshez

• 25 dkg darált dió (22 is elég lett volna)
• 15 dkg porcukor
• 15 dkg olvasztott vaj (de ebből maradt vagy 3 deka)

Mi tavasszal sok biocitromot veszünk (akkor importálnak olcsót spanyolországból), aminek a héját lereszeljük és jégkockatartóban lefagyasztjuk. A levébõl pedig mûanyag jégkockacsináló zacskóban "citromlékockát" készítünk, ami azután a 800-1200 Ft/kg-os idõszakban igazán jól jön.

A liszteket és a sót beleszitálom a robotgép keverõtáljába, ahol egy mélyedést készítek. Ebbe a kráterbe kerül a tojások sárgája. A tejbe egy evõkanál cukrot teszek és belemorzsálom az élesztõt. Kicsit felfuttatom, mielõtt a lisztbe önteném. Ha szárított élesztõt használok, az direkt a lisztbe megy és a tejet öntöm hozzá a keverékhez. Beleszórom még a cukrot is, majd robotgéppel 20 perc alatt fényes, ruganyosra dagasztom. Elmúltak már azok az idõk, amikor még kézzel dagasztottam a tésztát ... Lényeg, hogy ne legyen nagyon kemény a tészta! Langyos helyre teszem ruhával letakarva.

Eközben a diót és a porcukrot összekeverem, egy nagy kapcsos formát vagy egy tepsit kikenek vajjal és a dióval "kilisztezem". Eddig kristálycukorral csináltam, és a mostani tapasztalat alapján máskor is azzal fogom ...

A tésztát legalább kétszeresére kelesztem, majd lisztes deszkára borítom. Kikészítem a legkisebb pogácsaszaggatómat (vagy egy pálinkás poharat), kézzel ellapítgatom a tészta egyik szélét és vajas szaggatóval kb centi vastag darabokat vágok ki a tésztából. Ezeket egyesével megmártottam a vajban, majd belehempergettem a cukros dióba.

Régen! Most sokkal gyorsabb módszert választottam: beledobok egyszerre vagy 10 tésztadarabot a vajba, ahonnan szedõszitával átteszem a dióba. A diós tálat pedig megrázom, és így borítom dióval a galuskákat. Legalább egy nagyságrenddel gyorsabb a mûvelet!

A diós galuskákat két rétegben a tepsibe vagy kapcsos formába rakom egymás mellé. A harmadik sor már nagyon magasra kidagadna az edénybõl süléskor (mint az a mostani sütésnél ki is derült). A végén rászórom a maradék diót.

Elõmelegítem a sütõt 190 fokra, ami alatt egy picit kelhet még a tészta, majd betolom és 40 percig rá se nézek. Ezalatt van idõ a sodó elkészítésére:

• 6 dl tej
• 4 tojás
• 4 ek cukor
• 1 ek vaníliapudingpor vagy keményítõ
• 1-2 rúd vanília (rossz esetben 1 ek vaníliakivonat)

A vaníliarudakat hosszában felvágom. Egyes szakácsok kikaparják a magját, de ennek nem látom értelmét: kifõ az a mag magától is a héjból, amikor felfõzöm a tejben. A tojások sárgáját habosra keverem a cukorral és a keményítõvel, a fehérjét kemény habbá verem. Én a tejet általában mikróban forralom fel, mint most is tettem.

A tojásba öntöm keverés közben a tejet, majd gõz felett felfõzöm a fehérjével egy szép könnyû és habos krémmé.

Igenám, de közben a krumplipürét is el kellett készítenem a vacsorához, amihez forralt tejet öntök 2 evõkanál sóval keverve. Kóstoltatok már igencsak elsózott vaníliasodót? Ezt még a kutyának se adom oda :( ... De legalább gyakoroltam a sodókészítést az ismétléssel.

Kötõtûvel ellenõriztem a tésztát, de kellett még neki 10 perc 180 fokon, immáron egy darab fóliával, vagy sütõpapírral letakarva. Így meg az alja sült túl kicsit... Vagyis nem 190, hanem 180 fokon kell sütni és 50 percig, ha 3 rétegben rakjuk a galuskákat!!! (A kétrétegû változat szépen elkészült a melegebb beállítással.)

Feltálaltam a frissen készült javított kiadású vaníliasodót a galuskával.

És piros helyett kék tányérban szolgáltam fel a vacsora végére (akkor is kék, akármit mond hagyma!).

A kutya karácsonyi ajándéka egy egylábú kistestû tyúk (a tyúk másik lába a macska ajándéka), ami együtt sült a mi feketelábú csirkéinkkel.