A régebbi posztjaimból kiderülhetett már, hogy körömpörkölt függõ vagyok. Ha nincs a csodahüttõben legalább két doboznyi (2 személyes adagok), akkor én már a körmöket sasolom a boltokban. Néha szerencsém van, és elfogadható áron osztják a madarasban.

Most is ez történt. Azért most egy kis csülökhúst is adtam hozzá, bár az izületeim nem tiltakoznak a korlátlan kollagénbevitelért.

Két szépen tisztított sertéslábat adtak, de már csak egy tálcányi volt, amit azonnal le is nyúltam, a csülökhús se volt drága. Kisadagot fõztem csak:

• 1 kg disznóláb
• 70 dkg csontnélküli csülökdarab bõröstõl
• 3 nagy fej vereshagyma
• 3 dl vörösbor
• 5 dkg füstölt szalonna
• 2 ek mangalicazsír
• 1 zöldpaprika
• 3 koktélparadicsom
• 1 kis fej saját fokhagyma
• 2 ek pirospaprika
• 1 tk köménymag
• 1 tk durvára tört feketebors
• 2 tk Spicy Fiesta csilipaszta
• só

A szalonnát felapritva kiolvasztottam a zsírját. Felaprítottam a hagymát, amit az öntöttvas lábasban feltettem dinsztelõdni. Adtam hozzá még 2 evõkanálnyi zsírt, mert keveselltem ennyihez a szalonnáét.

A körmöket kicsit megpucoltam. Szerencsés voltam, tiszta volt a bõr, sehol egy szõrszál. Azért kicsit megperzseltem lánggal, mert az jó ízt ad neki. A csülkön meg alig volt bõr...

A poszt kedvéért összerendeztem a fûszereket egy tányéron és körülötte (no meg így nekem is eszembe fog jutni, amikor kellenek). Itt persze már csak 5 girizd fokhagyma van a fejnyibõl ... A "NatureMade" doboz Farkas András féle pirospaprikát rejt. Későősszel kapott új C vitaminos dobozt, ne nézzen már ki ilyen útszélinek.

Felkockáztam a csülköt, amit azután félretettem, mert ronggyá fõne, ha egyszerre teszem fel a körömmel.

A zöldpaprikát is beleaprítottam a hagymába, és azt is dinszteltem egy darabig a fokhagymák társaságában. Ezután adtam hozzá a fûszereket.

A jól eloszlatott füszeres forró hagymás zsírba beleforgattam a disznólábakat. mintegy 40 percig kavargattam egy kis vörösbor társaságában, majd hozzáadtam a csülköt is, egy életem, egy halálom! Rotyogott a legkisebb lángon ezután még három órát, de én is elmentem aludni, az indukciós rezsó is kikapcsolt a teraszon. Szépen besûrûsödött a leve másnapra az ujraforralásnál (merthogy kemény kocsonya volt a reggeli hidegben).

Fõztem hozzá sóba/vízbe krumplit köménnyel, mert az szereti a szaftot (én meg szeretem őket együtt), kitálaltam magamnak egy fél lábnyit némi csülökkel és apró uborkával könnyítve beebédeltem belõle.

A többibõl lett 2 doboznyi a csodahüttõ számára.

Azok is elfogytak már mostanra, meg a hideg is kezd újra beállni - ideje ismét disznólábat keresni!