Volt nagy felfordulás itt a blogon, hogy Waka állandóan kerekrépát eszik. Senki nem értékelte a szakácstudományát, amivel állítólag ehetõvé lehet tenni ezt a gyökérzöldségfélét. Pedig nagyon egészséges egy növény: 28 kcal 100g-ban, és csak 6,5g szénhidrát (ezen kívül csak víz és rost van benne, meg sok vitamin). Terebes szerint:"Háziállatok részére nyersen és silózva értékes takarmány. Vadjaink kiegészítõ etetésére ugyanígy számításba jöhet." Az emberi fogyasztást igencsak szûkszavúan ismerteti.
Egy könyvsorozat, amit olvasok, 400 mérföldre északra mindentõl játszódik az USA-ban. Van ott egy városka, amit úgy hívnak, hogy Brrrr - ez a leghidegebb pontja ennek a megyének. A helybéli bányászoknak krumpli híjján a turnipet (tarlórépát) töltötték be egy nagyon zsíros tésztába, a pasty-be, amivel dolgozni mentek. Ez a pasty hasonlít az olasz calzonehez, csak a tésztája más egy kicsit. A könyv fõszereplõje viszont mindent elkövet, hogy ne kelljen turnipet ennie. A 26. kötetig még megúszta :) Azóta viszont krumplitermesző központ lett a városkából ...
Én viszont nem úsztam meg, mert Waka megajándékozott (többek közt) egy nagy adag tarlórépával. Ebbõl viszont fõzni kell valamit, hogy megkóstolhassam, és megalapozottan állíthassam, hogy nem szeretem ...
A Pan Haggerty jutott eszembe, vagy a franciák gratin dauphinois-a. Mivel Pizzaszeletvágó nincs köztünk, ezért egy tejszínes gratint választottam, alaposan megfûszerezve.
Hozzávalók 3 személyre:
- 50 dkg kerekrépa, a kisebbekbõl
- 2,5 dl tejszín
- 2 nagyobb salotta (mogyoró-) hagyma
- 2 nagy girizd fokhagyma
- kis csokor kakukkfü
- 1 zsályalevél
- 2 dl reszelt parmezán (most pecorino romanot leltem a hûtõben)
- 3-4 dkg vaj
- 10 keskeny szelet Gouda sajt vagy bármilyen más szeletelhetõ, megolvadós sajt
- 1 kk cayenne bors (helyett saját õrölt csili)
- 1/2 kk enyhén csípõs csilipaszta
- pici szerecsendió
- só
- uborkagyalu (szerencsésebbeknek Börner V. Gyula)
A cayenne bors valójában egy csilipaprika õrölve, csak borsnak nevezik. Ezért választottam inkább a saját csilimet. A zsálya kirtelen felindulásból került a deszkára - elmentem a zsályabokor mellett. A szerecsendió és a tejszín pedig jóbarátok.
Akkor lássuk, hogy készült. Elsõ tevékenységem a tejszín elõkészítése volt. Egy kis szószos jénaiba öntöttem, és elkezdtem melegíteni. Belekanalaztam 3 mikrokanálnyi himalája sót (miért ne vágjak fel?), hozzáadtam a kakukkfü felét. A másik felét eltettem egy késõbbi ételhez. Meghámoztam a hagymákat, kicsit megzúztam a fokhagymát és vastag karikára vágtam a mogyoróhagymát. Ezeket is a tejszínbe tettem, majd megszórtam a csilipaprika porral és egy kis csilipasztát is tettem bele. Lefedtem az edényt, és pici lángon forraltam vagy 15 percet - amíg a fokhagyma megpuhult.
 |
 |
 |
 |
 |
A tarlórépát megsikáltam, gyökértelenítettem. Meghámoztam és a V szeletelõvel 1,5 mm vastag szeletekre gyalultam. Nem találtam a pici jénai tepsijeimet, az meg csak most jutott eszembe, hogy van viszont kerek jénaim, abban is készíthettem volna. Ebbõl kifolyólag egy fóliatepsit vetettem be a kisérlethez. Vajjal kikentem, hogy ne ragadjon bele a répa. Beburkoltam a tepsi alját és oldalait vékony szelet répákkal. A három lyukacskát a répaszeleteken a V gyalu kézvédõje okozta - azzal tartja az anyagot stabilan.
 |
 |
 |
 |
Reszeltem egy nagyobb adag sajtot a tetejére, majd meglocsoltam kevés tejszínnel. A kanállal kikerülgettem a hagymákat a szószos edényben, viszont a kakukkfüvet kidobtam belõle. Daraboltam pici vajat is rá, majd újabb réteg kerekrépa következett, arra sajt, tejszín és vaj is. Ekkor reszeltem egy pici szerecsendiót is rá.
 |
 |
 |
 |
Újabb rétegek, mindaddig, míg elfogyott a répaszelet. Ekkor egy kicsit vastagabb sajtréteget reszeltem rá, majd belekanalaztam a maradék tejszínt is. A tejszínben maradt hagymát, fokhagymát lelkesen befaltam. Ilyen finomságokat nem dobok már ki!
 |
 |
 |
 |
A sütõt 190 fokra elõmelegítettem (valójában a sütõm 220C-os állására, de az csak 190-et ad), egy sütõlapra helyeztem a fóliatepsit, hogy ne érje olyan hirtelen hõ az aljáról. Alufóliát tettem a tetejére, hogy párolódjon elõször, és betoltam a sütõbe.
45 percig sült a fólia alatt (nagyobb adag esetén okvetlenül tovább kell párolni legalább 15 perccel). Ekkor levettem róla a fóliát, és visszatoltam 20 percre.
Megsült, de kicsit hóka volt a szine, ezért szeleteltem rá egy kis Gouda sajtot, amit a grillel megpirítottam.
 |
 |
 |
10 percet pihentettem, ne legyen olyan forró, majd kitálaltam magamnak egy adagot.
Ennyi maradt a tányéron:
Gondolta egyáltalán valaki, hogy a tarlórépa lehet jó is??? Elképzeltem ugyanezt a receptet krumplival ... nyam. Gyengébb epéjűek számára ki kell hagyni a vajat a receptből, elég a tejszínben található zsír is egy eperohamhoz.
Waka figyelmébe ajánlok egy másik francia "rakottkrumpliszrűséget" az Anna krumplit. Én is ki fogom próbálni.
Köszönet az alapreceptért és a hangulatom feljavításáért Anne Burrellnek a FoddNetwork TV-tõl. Jó szakácstól jó tanulni!
