Nos, vöröslencsét sokat fõzök. Az esetek többségében curryvel ízesítem, de azért elõfordul kivétel is. Ez a mostani NEM kivétel :)
A legszebb a dologban, hogy nincs is olyan fénykép, ami ezt az eseményt mérvadóan prezentálná :(
Sebaj, azért megírom, mit fõztem, hátha tetszik!
A hozzávalók eléggé kevesen vannak:
- 20 dkg vöröslencse (most ennyi volt itthon, meg úgyis csak ketten esszük.)
- 1 fej vereshagyma
- 2 kk római kömény
- 3 ek ghí (a fotón vaj van, de közben megtaláltam a ghít a spájzban)
- 3 girizd fokhagyma
- 2 ek jófajta mustár. (A félegyházi - ellentétben Benikuty véleményével - igencsak finom mustár)
- 1 ek piros curry paszta (ázsia bolt, nagy kiszerelés. Viszont igencsak csíp!)
- 2 ek currypor (ez lehet, hogy neked sok, akkor kevesebbet használj belõle)
- Pirinyó darab gyömbér (mostanság aranyárban mérik ...)
- 1 kk fehérbors
- 1 rendes méretû mozsár - nem árt, ha van :)
Tapasztalatom szerint egy távolkeleti étel fõzésénél jobban járunk, ha minden összetevõt sikerült egyszerre begyûjteni. Ha mégsem, akkor bizony csúszunk az elkészítésével, bizonyos összetevők túlfőnek, stb...
Ha sikerült mindent összevarázsolni, akkor nekiállhatunk a fõzésnek. Ha mégsem, akkor se essünk kétségbe: az étel nem nagyon fog különbözni az elképzelttõl :)
Elsõ nekifutásra a római köményt és a fehér borsot egy mozsárban összetöröm (ha igazán illatosra szeretném, akkor egy picit megpirítom egy száraz teflon serpenyõben, de most lusta voltam).
A curry szószt egy kanálnyi ghín megpirítom, amíg az orromat el nem kezdi csípni az illata :) Ha ez megvan, akkor a hagymát apróra vágva belekeverem, mert az adja a sûrû szósz alapját (persze vitatkozhatnék Ínyesmesterrel, aki nagyon nem lelkesedett a hagymáért, de bizonyos ételekbe szerintem nem lehet elhagyni!)
Hozzáadom a ghí többi részét (egy kicsit többet, mint a 2 kanálnyit, mert én vajban akár fürdenék is!)
Az egészet addig pirítom, míg erõs csili illat száll fel az égbe.
Ekkor beleszórom a vizes vöröslencsét (nem áztattam, csak lemostam) és a száraz fűszereket.
Felöntöm annyi vízzel, hogy bõven ellepje.
Azután elfelejtem fotózni, mikor elkészült és megettük. Ez amúgy nem meglepetés, hiszen szilveszterkor a legritkábban foglalkozom a fényképezéssel :)
Sajnos az utóbbi idõben gyakran elõfordul, mert ritkábban fõzök, akkor viszont sokkal jobban érdekel a fogyasztók véleménye, mint a fényképek. Azért legközelebb igyekszem erre is figyelni!
