A múltkori tepsis krumpli után úgy gondoltam, lehet ezt még cifrázni. Nemrég belefutottam egy skandináv burgonyás ételbe, a Hasselback krumpliba, az adta az ötletet. Szeptemberben a lehel téri piacon jártam, akkor vettem egy spirálvágó-krumplifúró készletet potom ezer forintért. A fúrót nem próbáltam még, a leeső darabok igen sok hulladékot képeznek, amiből aztán valami mást kell készíteni, lehetőleg még aznap, míg meg nem feketedik. A spirálozót viszont párszor használtam már, főleg sült krumpli készítéséhez. Be is jött nagyon, legközelebb, mikor arra járok, hármat is kell vennem az ismerősöknek. Kedd este nekigyürkőztem hát, és elkészítettem ezt a kicsit gazdagabb tepsis krumplit.

Válogattam 18 darab közepes, nagyjából egyforma krumplit. Három láda gumón túrtam át magam, mire összejött a kívánt mennyiség, vagy túl nagy volt, vagy kicsike. Főleg nagy.

Megmostam a burgonyát, mivel gyakorlatilag az iszapból szedtük fel őket, megmosni nemigen volt hol, kézzel kapartuk le a sarat róla, tehát vastagon borította a rászáradt agyag. Desire fajtát választottam ehhez az ételhez. A 18 darab pont elfért a tepsiben, gondoltam is, milyen ügyesen válogattam.

Meghámoztam őkelméket - mostanában szép nagy a Lidl-s újság, remekül lehet rá mindenfélét pucolni - aztán a spirálvágóval szépen rugót csináltam mindből.

Felkarikáztam vagy 10 centi kolbászt meg két fej sonkahagyma-forma hagymát, ami nem volt sonka, és felszeltem egy nyeszlett darabka füstölt szalonnát is. A szalonna mondjuk nem volt valami hentesremek, de hazafelé csak ilyet kaptam.

A krumplikat a vágódeszkán egyesével megtűzdeltem. Először a kolbászt, utána a hagymát, végül a szalonnát is beletuszkoltam a résekbe. A végekre főleg szalonnát tettem gondolván, ott jobban sül. Természetesen kihagytam a számításból a tűzdelés következtében fellépő térfogatváltozást, így a krumplikat alig tudtam beleszuszakolni a tepsibe. Öntöttem alá kevéske olajt, majd némi töprengés után a szalonnabőrt is rádobtam.

Alufóliával fedtem az egészet és betettem a sütőbe. 4-es fokozaton 70 percig sütöttem. Olyan illatok jöttek a sütőből, hogy felkopogott az alsó szomszéd.

70 perc alatt szépen megpuhult, eltávolítottam a fóliát, és további 20 percig pirítottam. Egy légkeveréses sütőben biztosan szebben megpirult volna, de különösebb baja így sem lett.

Pár kanál tejföllel tálaltam. Három evésre elfogyott. Nagyon jó lett, hátha még meg is sóztam volna… Lehet még bolondítani egy kis sajttal, és a tejfölt is rá lehet sütni.

Szerdán ebéd közben két újabb spirálvágóra kaptam rendelést, és este három kolléga is ilyesmit tervez vacsorálni.