Mivel Babette rendesen megtanított pogácsát sütni, most egy különlegesre fájt a fogam. Elõzõ nap kisütöttem egy adag kacsa bõröshájat tepertõnek, ami nagyon kínálgatta magát egy kisebb adagra.

Maradt ezentúl a csilis bundáskenyérnél vágott snidlingbõl is egy tálkával. Ez már elegendõ egy spéci pogácsára.

Összeszedtem a hozzávalókat:

• 40 dkg finomliszt
• 35 dkg friss kacsatepertõ (ennyi volt)
• 1 nagy pohár tejfel
• 1 dl tej
• 5 dkg friss élesztõ
• 2 tojás sárgája és az egyik fehérje a kenéshez
• nagy marék snidling és metélőfokhagyma keveréke apróra vágva
• 5 ek libazsír
• 1 ek cukor
• 1 tk só (tudom, hogy sok, de én így szeretem - sósan, borsosan)
• 1 tk bors

A tepertõt összetörtem a sodrófával, így egy gramm sem vész el a darálóban!

Felfuttattam az élesztõt a cukros tejben. A robotgép táljába borítottam a lisztet, élesztõt meg a tojások sárgáját, valamint a pohár tejfelt.

Kicsit puha lett, de sebaj - az a jó, ha ez a tészta könnyû. Megliszteztem, kinyújtottam ujjnyira. Rászórtam a snidlinget, majd a tepertõt is. Megsóztam és daráltam rá borsot és meglocsolgattam egy evõkanál libazsírral.

A hajtogatások szabályai szerint összehajtogattam és a hûtõbe tettem pihenni.

Fél óra pihenõ után újra kinyújtottam, megint megkentem egy ek libazsírral.

Ismét összehajtogattam, és ment a hûtõbe pihenni. Meg még háromszor.

Késõ volt, ezért otthagytam csapop papot, és csak másnap reggel folytattam. Ekkor már csak kinyújtottam a tésztát ujjnyi vastagra. Késsel bekockáztam a tetejét, és megkentem a sózott tojásfehérjével. Nagy pogácsaszaggatóval kiszaggattam.

Egy tepsi megtelt, meg maradt is még kevés, mert nem mertem túl közel rakni egymáshoz.

Hideg sütõbe tettem, amit begyújtottam, és 220C-re felvettem. 35 perc múlva néztem rá, és egy picit túl is sült. Hiába, tanulni kell még ezt a sütõt.

Dülöngéltek a pogácsák rendesen, és tényleg majdnem összesültek - ahogy Babette ezt megjósolta!

A snidling jó ötlet volt benne, remek friss ízt adott a töpörtyűhöz.