Ideje tésztát főzni, már mindenkinek tele van a bendője a húsokkal.

Találtam a hûtõben egy kisebb zacskó spenótlevelet. A napokban ettünk parajpürét, gondoltam ezt félretette a feleségem spenótos spagettinek. Jobban megnézve ideje volt megtisztítani és feldolgozni, sokáig már nem bírta volna a zacskóban (hogy miért nem tudom rászoktatni, hogy papírzacskóba tegye a dolgokat ...).

Update:

Menet közben elkészült egy harmadik variáns is, ami még ennél is sokkal egyszerűbb. A kapcsolódó képeket beillesztem a posztba, hogy ne nyúzzak le több bőr erről az étekről.

Nagyon kevés hozzávalóval annyi idõ alatt elkészül, míg a tészta kifõ.

• 30 dkg spenót
• 5 dkg parmezán
• 1 kis vereshagyma
• 2 girizd fokhagyma
• 10 dkg télire eltett sült paradicsom
• 3 evõkanál oliva olaj
• 2 evõkanál tejszín (ha szeretnéd krémesebben a szószt)
• 5-6 szem kimagozott kalamata oliva bogyó (opcionális)
• 30 dkg durumtészta (spagetti, penne, fúró, masni - ami van otthon)

Feltettem 2 liter vizet forrni egy nagy evõkanál sóval (egyesek esküsznek, hogy a sót csak forráskor kell beletenni, mert úgy hamarabb felforr, de ez butaság - pont ugyanannyi energia kell a végleges forráshoz).

Elõvarázsoltam a parmezán sajtot a csodahüttõbõl és lereszeltem, hogy kéznél legyen. A tésztát beletettem a zubogó vízbe és felhúztam a konyhavekkert 7 percre, ami alatt a durumtészta al dente-re megfõ.

Egy serpenyõben olivát hevítettem, majd az apróra vágott vereshagymát aranyszínûre pirítottam. Ekkor beletettem a felvagdalt fokhagymagirizdeket is, és még egy percig kavargattam a tûzön. A sültparadicsomot és az olivabogyót megvagdostam. A hagymákat kikanalaztam az olajból egy kis szûrõbe (amit a fõzés folyamán megsózva elcsipegettem) és az olajba tettem a paradicsom-olajbogyó vagdalékot. Ezt csak éppen lesütöttem, hogy a paradicsom lopjon egy kis olajat a serpenyõbõl.

A spenótot megmostam és laskára vágtam, majd a paradicsomos olajba tettem párolódni. 1 perc alatt szépen összeesett. Hozzáadtam a tejszínt (lehet helyette a tészta főzővizét használni), a reszelt sajt bõ felét és jól elkevertem.

Csörög a konyhavekker! A tésztafõzõ lébõl egy pohárnyit félretettem, a többit leszûrtem róla. Mivel a serpenyõm túl kicsi lett az összes tésztához, ezért direktben porcióztam ki a tésztát a tányérra, adtam hozzá a spenótos kulimászt és 3 evõkanálnyit a forró tésztafõzõ lébõl. Ezt egy nagy favillával megkevertem és reszelt parmezánnal tálaltam.

Feleségem farkaséhesen hazajött, és megállapította, hogy látszik, hogy régi házasok vagyunk - eltaláltam, mit szeretett volna ebédre :)

A tészta már kicsit meghült, de szintén adott a tésztalébõl hozzá, amit a tészta szépen felvett a mikróban.

Az egyszerűbb recept alig tér el elkészítésében a fentitől, csupán sokkal kevesebb összetevővel építkezik, amivel méginkább előhozza a spenót ízét a tésztán.

Hozzávalók:

• 50 dkg friss spenót leszárazva
• 5 girizd fokhagyma
• 2 dkg parmezán sajt reszelve a tálaláshoz
• 2 ek olivaolaj
• őrölt feketebors
• csipet majoranna és őrölt gyömbér (opcionális)
• 25 dkg durum penne tészta

A tésztát ugyanúgy megfőzöm, és mentek a főzőléből is keveset. A fokhagymát apróra vágom, az oliván megpirítom, amig aranyszínű lesz. Ekkor megborsozom és a csipet majorannát és gyömbért is belekeverem a forró olajba. (Gondolom, ezek a fűszerek is elhagyhatók lennének.) Ráborítom a felvágott spenótot és addig kevergetem/párolom, míg az összeesik. Ekkor adok hozzá pár kanál főzőlevet, amivel egy kellemes szószlé alakul ki a spenót körül.

Tányérba teszem a penne tésztát és összekeverem a spenót szósszal. Felszolgálásnál az asztalra teszem a reszelt parmezánt, amiből ki-ki izlés szerint tehet az ételére (én most nem tettem).

Ez a változat nekem még jobban is izlett, mint az első - ízekben gazdagabb - szósz. A spenótmennyiség legalább 4 adagra elegendó szószt generált, ezért a maradékot (csak ketten ettünk) a hűtőbe tettem, abból majd karajcsiga lesz.