Babette_ kommentelte, én meg megsütöttem.

"felszeleteltem, 1 órát áztattam jó fokhagymás tejben. lesóztam, majd áthúztam jó sûrû palacsintatésztán és kisütöttem. rizs, tartármártás.

most egy jóllakott óvodás vagyok. ez egy jófajta hal. "

Mit tesz a sors, nagybevásárlásból hazafelé a CBA-ban amur patkók mosolyogtak a jégágyon. Mivel a napokban beszélgettünk róla, gondoltam megkóstolom. Vettem is 4 patkót - ezek olyan kisebbfajták voltak, de azt sem tudom mekkora halról beszéltünk. A rekord állítólag 40 kiló körül van. Nekem viszont ez a 30 deka hal elegendő vacsorára.

Elõkészítettem két girizd fokhagymát, tejet és a patkókat.

A fokhagymát megzúztam és elkevertem a tejjel. Belebuggyantottam a halat és kimentem a kocsit kipakolni, meg a paradicsomot meglocsolni kis káliumos vízzel (az állítólag gyorsítja a beérését).

Másfél óra alatt végeztem a kocsi kipakolásával és a locsolással. Ekkor egytojásos sûrû palacsintatésztát kevertem.

Persze közben besóztam a halat, de azt nem fotóztam le. Ez így pont eléggé sűrű, hogy ne csurogjon mindenfelé.

A patkót megmártottam benne,

(látszik, hogy nem folyik le róla a tészta), majd forró olajban sütöttem.

Persze kicsit túlsült, de azért a másik felét is megbarnítottam.

Volt a hûtõben még egy adag rizs, kis tejfel (amibõl tartárt kevertem) és sutty meg is ettem.

Finom hal, de nem egy nagy durranás. Én is jóllakott óvodás lettem :)

Szerencsére a patkók elég vastagok voltam, így megtaláltam benne az Y szálkákat (bordaszálkát nem találtam, csak gerincet) és a húsa nem száradt ki a túlsütés ellenére sem. A maradék palacsintatésztából feleségemnek sütöttem egy jó adag kakaósat (nem volt halíze), hamár nem eszik halat.