A kapor - a rengeteg esőnek köszönhetően – fékeveszetten burjánzik a kertben. Sajnálnám veszni hagyni, no meg szeretem is, tehát kaporral, kaporból készíthető ételeken töröm egész álló nap a fejem. Kaporfagyi, kapros csokoládé, párolt kapor kaporszósszal.

Ma a remulád volt soron, úgyis halat akartam sütni, ahhoz éppen jó lesz. Kapribogyó helyett kapor került bele, végül is kapor vagy kapri, egyre megy.

Hozzávalók:

250 g majonéz

150 g tejföl

1 szál sarjadékhagyma

1 csokor kapor

fél kápia paprika

3-4 csemegeuborka

fehér bors

1 evőkanál mustár

frissen facsart citromlé

kevés frissen reszelt citromhéj

1 kávéskanál porcukor

só ízlés szerint

Az elkészítés pofonegyszerű. A kaprot finomra vágtam. A képen látható mennyiséget meg lehet szorozni hárommal, mivel kevésnek bizonyult. Az újhagymát hosszában félbevágtam, és a közepéből kivettem a magszárat - mivel az ilyenkor már igen kemény –, majd vékonyan felkarikáztam. A kápiát is felaprítottam, az uborkát lereszeltem. A tejfölt összekevertem a majonézzel, hozzáadtam az összes zöldséget, és ráreszeltem egy citrom héjának nagyjából felét. Tettem bele mustárt, kevés porcukrot, csavarintottam rá némi citromlevet, és megsóztam. (Remélem nem hagytam ki semmit. Ha mégis, tessék hozzágondolni.)

A mártás már így is nagyom finom lett, de igazán estére értek össze az ízek. Csacsihallal és (kivételesen natúr) rizzsel tálaltam.