Sok tengeri herkentyűvel vagyok jó barátságban, de ez az étel mindent felülír! Sokszor tűnődtem, érdemes lenne csirkével vagy egy keményebb húsú hallal kipróbálni, de mindig maradt a garnélarák. A scampi szó eredetileg egy norvég pici homárt jelent, de mostanára az alábbi elkészítési módra használják leginkább.
A garnélarákot igen sokféle méretben és árban lehet megvenni már Magyarországon is. Ez az étel az otthon a királyráknak nevezett óriás garnélából (16-20 db/pound) készült, de főztem már koktélrákból is, tehát a méret és a pénztárca alapján lehet vásárolni. Bár nyersen ritkábban lehet beszerezni, azért próbáljunk olyat venni. Lehet páncélban, fejjel is megvenni a rákot, de akkor a fejét ki kell dobni, a páncélt leszedni róla, és a bélcsatornát ki kell venni a farokból. Ez esetben a páncélt mozsárban megtörve, vajban alaposan megpirítva a klasszikus rákvajat tudjuk saját magunknak megcsinálni, ami sok régi magyar, valamint mai távolkeleti receptben szerepel, mint adalék. A farkát rajta lehet hagyni, az jó foggantyúnak. Felszolgálni a klasszikus recept szerint szélesmetélttel szokás, de rizzsel épp olyan finom.
A hozzávalók listája 4 főre:
- 1/2 kg tisztított garnélarák (lehetőleg nyers)
- 1 nagy citrom leve
- 10 dkg vaj
- 1 óriási csokréta petrezselyem
- 1 fej fokhagyma
- 1/2 vereshagyma
- 1 dl száraz fehérbor
- reszelt citromhéj
- só, őrölt bors
A kép hátterében egy 6pack Guinness sör fele árválkodott, de azt a cenzorom lehúzatta, hogy nem volt benne az ételben.
Mivel a gyerekek az utóbbi időben nem tudják a fokhagymát megemészteni, abból csak egy girizdet vágtam fel, bár ebbe az ételbe tényleg az egész fej fokhagymát kellene beletenni. A fél vereshagymát apróra metéltem, és a vajjal felforrósítottam. A rákokat kiolvasztottam, majd megszórtam sóval és daráltam rá 13 tekerés borsot (szükség esetén akár 17-et is tekerhetsz rá!) Reszeltem egy kis citromhéjat is a tetejibe, mert az finom. Ha a rák főtt, akkor már nincs ilyen rózsaszín színe, hanem fehér a húsa.
A vejem igérkezett, hogy megfőzi a rizst hozzá, gondoltam ráhagyom. Az alaprecept metéltet javasol ehhez az ételhez, de rizzsel is jó. Nagyon alaposan lemosta sok-sok váltott vízben, míg a víz már tisztán jött le róla, hogy ne legyen ragadós.
Megpirította egy kis oliván, felöntötte azonos mennyiségű vízzel, és lefedve forralta, míg a rizs felszívta az összes vizet. Ekkor meggyőztem, hogy azért kicsit több víz kellene hozzá, hát még egy fél csészével beletett, de leoltotta a gázt alatta, had főjön saját levében.
Én nem lustálkodhattam tovább, bár a scampit elkészíteni alig pár perc. Mikor már nagyon sistergett a hagyma a vajban, beleborítottam a tányérról a rákokat, kicsit eligazítottam és 90 másodpercig pirítottam nagy lángon.
Fontos, hogy egyenletesen süssük, mert a lehető legrövidebb sütési időre kell törekedni, amikor még éppen csak elkezd fehéredni a húsa. Ekkor gyorsan megforgattam, és a másik oldala is megkapta a 90 másodpercét.
Ha előfőzött rákkal dolgozunk, elég 30-30 másodperc pirítás - csak éppen fel kell forrósítani a húsát.
Kivettem a rákokat a forró vajból egy tányérra, és beleszórtam a fokhagymát az apróra vágott petrezselyemmel pirítani egész kicsit. Belecsavartam egy teljes citrom levét is.
VIsszatettem a serpenyőbe a rákokat, felöntöttem a deci borral és röviden összeforraltam.
Mivel rizzsel ettük, kevesebb szaftja lett. Tésztaköretnél a tészta főzőlevéből tettem volna fél pohárral még a serpenyőbe és a tészta egyenesen a rákok tetejére kerülne.
