Most persze mondhatjátok, hogy azt mindenki tud készíteni! Hát nem értek egyet. Ez az étel annyiféleképpen készíthető, hogy egy könyvet is meg lehetne vele tölteni.

Nálam úgy szokott jönni, hogy nagyon rákívánok. Ebben persze segít a zöldbabfőzelék jelenléte is, de ha amerikai lennék, akkor akár reggelire is enném cukorral.

Az alábbi fotók két egymás utáni napon készültek, kétféle kenyérrel, de ez ne tévesszen meg senkit!

Az alaprecept egyszerű:

• Karéj kenyerenként egy tojás (szép nagy karéjról van itt szó kéremszépen, mégha a képeken kicsi is van)
• só
• zsír a sütéshez
• tetszőlegesen:
  • tej,
  • csilikrém
  • tejfel,
  • tejszín,
  • reszelt sajt vagy
  • melasz

A tojásokat megsózva villával felverjük (én 400 csapással szoktam, mert bolond vagyok, és mindent számolok) egy levesestányérban. Az első dilemma, mit tegyünk a tojásba. Az alaprecept csak sót kér. Pont. Igenám, de tejjel vagy tejszínnel lazítva lágyabbat kapunk. Van aki só helyett cukrot vagy mézet kever bele (amerikaiak French Toast-ja) és édesre veszi a stílust. Én most 2 tojást, egy plusz fehérjét és kávéskanálnyi csilipaprika krémet vertem fel, mert sajnos nem volt itthon tej, amivel az öreg kenyeret lágyíthattam volna, nomeg kenyerem is csak egy sercli volt.

A kenyeret felszelem 6-8 mm-es szeletekre. és itt kezdődik az második variáció: friss kenyér vagy szikkadt kenyér. Vastag szelet (friss kenyérből) vagy vékony szelet (szikkadtból). Zsemle-é vagy kifli? Ezek mind finomak és mind más ízt reprezentálnak. Ezen konkrét esetben 8 napos kenyerem volt csak, de az is remek alapanyag.

Belecsobbantunk annyi kenyeret, amennyi a tányérba fér. Alaposan locsolgatjuk, és igyekszünk minél több folyadékot bevinni a kenyérbe - mondja az egyik iskola. A másik szerint csupán megforgatjuk a két oldalt, felvesz amennyit felvesz és már sütik is. Én az áztatós vátozatot preferálom, sokszor két tányérral is dolgozom, ahol a másodikban ázik tovább a kenyér a tojásban.

Ezt alaposan forgatom, hogy mindenhol jól felszívja.

A legnehezebb, hogy pont annyi legyen a tojásos lötty, amennyit a kenyérrel felitatunk. Ha kevesebb, akkor adni kell még hozzá tojást. Ha több, akkor vágjunk még egy szelet kenyeret. Sok év tapasztalata mondja az 1 tojás - 1 karéj kenyér arányt. Egy serpenyőben, amibe a kenyér még éppen belefér, centinyi zsírt olvasztok és 180 fokra hevítek. Egyesével (illetve amennyi egyszerre belefér) a sistergő zsírba teszem, majd igyekszem kitalálni a legjobb láng méretet, hogy meg se égjen, de átsüljön. Ez jó, mert az első kettőt már sütés közben meg lehet enni kóstolás cimén.

Persze mindkét oldalt sütni kell szép pirosbarnára (vagy aranysárgára - ki hogyan szereti jobban).

Roppant fontos, hogy papírtörölközőre szedjük ki a felesleges zsír leitatására.

Ha édes változat, akkor juharsziruppal szolgáljuk fel, ha sós, akkor sokféle főzelék kellemes társa lehet.

Én csak úgy frissen és magában ettem most, mert úgy is jó. Felszolgáló kép nincs - ahogy kisült, már ettem is :)