A közösségi portáloknak hála, mindent tudunk egymásról < ez a mondat megállná a helyét bármelyik akcióthrillerben! >, úgyhogy volt időnk kitervelni, hogyan is lopakodjon be a Főnök személyesen, hajnali órán, szűk sikátorokon keresztül a kocsmába, hogy élete kockáztatásával, földöntúli elemekkel megharcolva be tudja csempészni a tortát a pultra.

A szerkesztőségi  Jedi-tanács  1/2012. (VII.09.) számú határozata alapján megszületett a döntés: bár olyan mint a Magyar Narancs - kicsit kelekótya, kicsit szertelen, de azért csak szeretjük - úgyhogy a tortát mégiscsak megérdemli az üzletvezető. Elvégre április 5-én, amikor a szabadcsapat áttette székhelyét a Blogkocsmába, elég rendesen kézbevette Andráss9-cel a krimó vezetését, felhajtotta a bloggereket és hát, azt az Évfordulót nem lehet feledni. Meg a slambucot, ami reméljük, hagyományt teremt és ezentúl néhanapján nemcsak virtuálisan ülünk össze egy pfffröccs mellett, hanem tényleg, igazából.

És igaz ugyan, hogy a hangulatváltozásait néha nem könnyű követni, de ezt elnézzük, mert nagy a szíve, és ha jó formában van, nem lehet nem vele röhögni. De azt hiszem, ennyi dicséret elég, mert lassan nekrológi magasságokba süllyedünk.

Úgyhogy inkább szeljük fel a tortát (ezt kicsit elrontottuk, illetve fogalmazzunk inkább úgy, hogy pikáns lett,mert eredetileg csak joghurtosnak indult, aztán kicsit nem figyeltünk és hopszika, belesütöttük a szívünket-lelkünket) ,  kocsikulcsokat kérjük a pultra tenni, mindenki kap egy pohár italt, csirió, piszi-puszi és szülinapi buli!!!!!

Isten éltessen, Robi!