Újra feltúrtam a mélyhűtőt, mit találok benne. Csoda volna, ha semmit sem találnék, és mint tudjuk, csodák pedig nincsenek.

Fiam jelentkezett, hogy kijönne hétfőn, és megegyeztünk, legyen fasírt. Így azután céltudatosan kerestem - és találtam is alapanyagot. A felvágottasban is volt valamennyi elfekvő sonka/tartja meg sajt is, viszont nem tudtam mennyi tojás van itthon, így a főtt tojásos bélés kiesett a listámról. Már minden össze volt készítve, amikor lemondta a látogatást a fiú az esőre hivatkozva ...

Összetevők:

• 1 kg vegyes darált hús
• 1 nagy fej apróra kockázott hagyma
• 2 tojás
• 12 dkg kockára vágott kenyér szeletek, mert zsemle nem volt. Én a héját nem teszem bele.
• 15 dkg vékonyra szelt sajt. Trappista, óvári, bármi ami szépen olvad. Karaván lett volna az igazi a füstös íze miatt, de az nem volt itthon. (Lehet fújozni!)
• 1,5 dl tej a kenyér áztatásához.
• Fűszerek: só, bors, majoranna, őrölt paprika, csili pehely, meg amit gondolsz (csombor jó lett volna, de még csak 3 cm-esek a növénykék)
• 3 gerezd reszelt vagy préselt fokhagyma (a képről lemaradt)
• 4 nagy krumpli.
• 2 ek zsiradék (nekem most csak csirkezsír volt itthon, olajat meg nem akartam használni)

Elsőnek a zsíron megpirítottam a hagymát. Mikor már piros volt, beletettem a fokhagymát is. Nem dinsztöltem, hanem pirítottam! Ilyenre:

Amikor ilyen szépen megpirul a hagyma, csudás édes íz és selymes illat kapcsolódik hozzá. Amíg a hagyma pirulgat, meglocsoltam a kenyérkockákat a tejjel és alaposan összekevertem. Béraktam a keverőtálamba a darált húsokat, a két tojást, a fűszereket és elkezdtem kidolgozni a masszát.

Mint a képről is látható, a pirított hagymát is beletettem. Nagyon alapos kevergetés következik, hogy minden szépen eloszoljon a fasírtban. A kenyérből én nem szoktam kinyomni a tejet, csak elmorzsázom úgy ahogy. Az a tapasztalatom, hogy a bennehagyott tej kicsit szaftosabbá teszi az ételt. YMMV. Keverés közben érdemes ellenőrizni, eléggé sós-e, mert sótlanul a fasírt igencsak szomorú eledel. Jól bekeverve szép pirosas tarkabarka húsmasszát kapunk:

Gyűlölöm az üvegtepsit (vagy bármilyen tepsit) elmosni. Először a sütőpapír fordult meg az agyamban, de azzal nincs sok tapasztalaton a húsfronton, így a választás egy széles és erős alufóliára esett. Ezt máig is az USA-ból hozom, mert ennek a speciális fóliának az egyik oldala tapadásmentes bevonattal van ellátva - semmi nem ég rá! Nem is tudom, itthon miért nem lehet még kapni. (Reynolds Release Heavy Duty Grill Foil - ez itt a reklám helye).

Egy centi körüli réteget tettem a tepsibe nagyjából a tervezett fasírt alakjában:

Erre rápakoltam egy réteg gépsonkát és reá egy réteg sajtot.

A tölteléket egy újabb 1 cm-es darálthús keverékkel takartam be. Ezt a módszert mindaddíg folytattam, amíg a sonkák el nem fogytak (jelen esetben 4 réteg volt):

Mint látható, nem végeztem igazán rendes munkát - itt/ott kilátszottak az alsóbb rétegek a húsból. Ettől persze akkor nem estem kétségbe ...

Szépen betetőztem a tortát a maradék hússal és oldalt is próbáltam valamennyire bevakolni az építményt. A végző simítást vizes kézzel adtam meg a tortának (bár talán zsíros-olajos bevonat jobb lenne, csak nem volt több zsír itthon):

A tepsit beraktam a sütőbe 200 fokra. 20 perc múlva kérdezte a feleségem, miért nem raktam bele krumplit, az nagyon finom a fasírt szaftjában sülve. Nem vagyok én semmi jónak elrontója! Meghámoztam a krumplikat és 6-8 hasábra vágtam őket. Alaposan megsóztam, majd bepakoltam a fennmaradó üres helyre.

Kb 75 percet sült összesen, amikor már nagyon éheztünk, így mehet a végső díszítés is. Persze a trehány rétegezésnek köszönhetően a sajt egy része kifolyt a tepsibe a krumpli közé:

A sajtbevonat és a krumpli is megpirult további 15 perc alatt.

Pünkösd van ezért ünnepi hangulatban igy tálaltam:

Tényleg szép lett, de már elmúlt 6 óra, ami után nekem nem szabad enni, így csak ezt a kis adagot tettem a tányéromra:

Úgy gondolom ilyen alkalmakkor ki lehet rúgni a hámból. Búcsúzóul:

Jó étvágyat hozzá!