Blogkocsma

A recept ihletője Tamás volt, akinél Bélszín Rossínit ettem a Stand25-ben. Nagyon tetszett, gondoltam az utóbbi időben sok kacsa/liba máj szeletet sütöttem, jöhet egy újabb is. Persze nem én lennék, ha kicsit ne hangoltam volna a receptet :)

Kicsit szokatlanul hangzik, de gondoltam kipróbálom őket együtt - elvileg mindkettő valahol sárga :) Amúgy is megkívántam a puliszkát és a barátunk is, akinek dílere van, és aki hozta a gombát.

Már legutóbb is megigértem, hogy folytatom a sorozatot. Hát most következik a folytatás. Felbuzdulva a múltkori tojás-hízottmáj kombináción, most a hasonlóan beszerzett kacsamájat vettem elő.

A Lidl-ben adtak hízott liba és kacsamájszeleteket, amit én azonnal lefagyasztottam. Most jött az ötlet, hogy ezt kéne a tüktoj mellé tenni vacsorára! Vagdostam alá kis zöld hegyes paprikát meg lilahagymát.

Sok lefagyasztott, párolt spenótom van még a mélyhűtőben, amit üríteni kellene, mert kell a hely az újnak :) Sokat gondolkodtam, mi lenne egy jó felhasználás, amikor beugrott, hogy a család szeretei a palacsintát édeses-sósan egyaránt. Egy rövid guglizással megtaláltam a nekem tetsző receptet,…

Ettem már vörösborosat is, de egy kis minőségi barnasör csodás ízt kölcsönöz a pörköltnek! Nem a legszebb tányérkép, de már a felét kiettem, mire eszembejutott, hogy lefotózzam...

Rég ettem már tojásos ételt, pedig a solymári gazdaboltban csodás friss és nagy tojások kaphatók. Veszünk is gyakran! Megkívántam egy tükörtojást. De nem ám csak úgy, magában! Valahol olvastam (tán a Sóborsban), hogy palacsintára tették - ezt most muszáj kipróbálni!

Nem egy ritka recept, de kisunokáimnak és a nagylyánynak főztem - hát posztolom. A nagylyány ráéhezet a pörköltre, mert ő csak ritkán főz odaát ilyesmit. A feleségem persze kiadta az ukázt, hogy semmi extra fűszerezés, se bor, se semmi ne menjen a pörköltbe, ami nem hagyományos.

Kedves vendégeket vártunk, akik nagyon ritkán jutnak sertéshúshoz, ezért a csodahüttőben bújkáló disznó alkatrészeket választottam ebédre. Eredetileg csak a csülköt akartam megsütni, de kevésnek itéltem. A karajhoz házi füstöltkolbászt kaptam a barátunktól, akinek dílere van.

Hamár mikulás van, együnk valami finomat! A madarasban jártam, mert tankolni kellett a kocsit. Végignéztem a húsfrontot, bár a mélyhűtőm tele van... Hát persze, hogy találtam legalább egy ebédre valót kettőnknek: nagyon szép oldalas szeletek csont nélkül. Zsír is alig volt rajta, így a feleségem…

Szerencsére a családban mindenki szereti, így egy kis krumplipürével és birsalmakompóttal teljesértékű ebéd lett. Párosával csomagolt kacsacombokat árultak a madarasban, vettünk hát négyet (még kettő volt itthon befűszerezve).

Szombaton mentem a szokásos tejvásárló utamra a Hüvi minipiacára (1 tejtermékes, 1 zöldséges, 1 füstöltárus és egy péksüteményes - néha egy réteses). Megvettem a heti 4 liter előző este fejt tejet, amikor megláttam a csodát a zöldségesnél: Hát ennek a vargányának nem tudtam ellenállni. Vett is…

Úgy-e a te nyálad is kicsordul a hallatára? Nem ettem már vagy 30 éve :) Nagyon rövid poszt, mert nagyon egyszerű étel, és hátha kedvet kap rá az olvasó.

Én itt egy korianderes+avokádós változatot mutatok be, mert szereztem friss koriandert a kínai étteremben. Miért főztem egy újabbat? Még mindig érik a bokron a termés, és kaptam érett avokádót - azt is ki kell próbálni.

Nagyon sok konyha készíti, de persze mindegyik másképp. Használják öntetnek, de remek mártogatósnak is. Az olasz változat szardellafilével készül rengeteg zöldfűszerrel. A mexikói viszont földicseresznye (tomatillo) alapon készül sok korianderrel. Én itt egy koriander nélküli változatot mutatok…

Rég járt idehaza, hiányzott már az itthoni íz. Megkérdeztük hát, hogy mit kér ebédre. Persze, hogy vállaltam a sólet elkészítését. Természetesen most is Canossát jártam füstölt marháért, és végül meg kellett elégednem füstölt kacsacombbal, mert csak az volt a piacon.

Találtam egy szép, fűszeres, szuvidált csülköt a csodahüttőben. Ez nem maradhat ott tovább, meg akarom enni! Még abból a szériából volt, amikor nagy mennyiségben betáraztam házi vágású első csülökből.

Nekem nagy kedvencem akár füstölten, akár csak saját olajában, vagy olivában eltéve jutok hozzá. Sajnos csak akkor ehetem, ha a feleségem kirándul, mert ki nem állhatja a szagát, ami ilyenkor bizony belengi az egész lakást!

De megértik azt is, ha grenadírmarsnak nevezzük. Nagyon szeretjük, mégis ritkán főzzük. Szénhidrát temető, plusz a zsírban sem szűkölködik, ami a derékméretünket bizton megemeli.

Hogy miért ilyen vegyes? Feleségem nem eszik se gombát, se rákot, viszont ha boltban lát, akkor hoz nekem. Most csodahúsokat talált - kevesebb, mint féláron! Például Angus bélszínt, meg nekem csinos garnélanyársakat. Persze, hogy vállaltam neki megsütni pár szeletet a húsból.

A fiamék rendszeresen fõznek curryt, de esküsznek az én alap pasztámra, ezért idén is fõztem vagy bõ 2 litert. Az összetevõk közt van egy kanálnyi Tom Yum paszta Thaiföldrõl - így autentikusnak deklarálhatom a curry pasztámat :)

A feleségem meglepett egy dobozka barna Shimejii gombával, ami egy finom és zsenge fajtája a gombának. Mivel õ nem eszi, gondoltam, hogy csinálok egy krémet magamnak. Receptem pedig Kumari kommentje volt az egyik poszt alatt :)  

Ismét a csodahüttő döntötte el az ebédet: találtam benne 40 dkg marha gulyáshúst ... Régen is ettünk, meg hiányzott is egy leves. Mi nagyon sok levest eszünk (ha van)!!!

Avagy shrimp scampi with tagliatelle - hogy egyszerűbb legyen. Volt már, de érdemes újból megfőzni :) A gyerekek is imádják, csak a feleségemnek kell valami paradicsomos szószt készítenem a tésztájához.

Nem véletlenül nevezem csodahüttõnek! Mindig találok benne valami finomságot :) Most például egy csík oldalast, amit a feleségem vett a tecsóban akciósan. Ki is vettem, hogy ezt most megfõzöm!