Ritkán jön rám az édességhiány, de akkor nagyon! Így történt a minap is: valami édeset kellene fõzni.
Láttam tejet a hûtõben, rizs meg mindig van itthon - akkor legyen tejberizs. A mazsolát viszont nem találtam ...
Összeszedtem hát egy kétszemélyes adag hozzávalóit:
- 10 dkg rizs (mint kiderült, összesen 16 deka van csak itthon ...)
- 1 dl víz
- 1/2 l teljes tej
- 1 mk só
- 6 dkg cukor
- 1/2 citrom lereszelt héja (a fagyasztóból)
- 1 tk vaníliakivonat
- 10 dkg aszalt meggy (mazsola helyett)
A rizst egy literes jénai edénybe tettem és beleöntöttem a vizet. Feltettem a legkisebb rózsájú gázégõre, és folyamatosan kevergetve elõpuhítottam a rizst. Ez a mûvelet 6 percig tartott, amikoris beletettem a sót és ráöntöttem a tejet.
Felforraltam, majd levettem a lángot kicsire, hogy le ne kapjon. Addig fõztem, míg a rizs megdagadt, de még volt kis tej rajta. Ekkor beleszórtam a cukrot, majd a citromhéjat.
Belemértem a vaníliakivonatot és végül az aszalt meggyet is belekanalaztam. Lefedve éppen csak megrottyantottam, majd elzártam alatta a lángot - nem akarok betonkeménységet elérni. Letakartam dupla konyharuhával, és otthagytam 30 percre, hogy a saját hõjében duzzadjon meg a rizs.
Az illatra a feleségem is elõjött, így azután tettem fahéjas cukrot meg holland kakaót is az asztalra a jénai mellé.
Szedtem magamnak a nyitóképen látható adagot, amikor feleségem elõjött egy pirinyó tejszínhabbal ...
Jól kiegészítette a fahéjas cukromat, de a második adagot már inkább a keserû kakaóporral ettem.
Érdemes volt hagyni, hogy a saját gõzében puhuljon meg teljesen a rizs, mert nem lett túl sûrû az állaga. Állítólag sok volt a citromhéj benne - nekem nem tûnt fel :). A meggy viszont tökéletes választás volt mazsola helyett, mert sokkal pikánsabb.
Az egészet megettük egy ültõ helyünkben, és sikeresen kikerültünk több, mint 10 meggymagot. Elég rossz munkát végeztem a meggy aszalásakor (2018 nyara), hogy ilyen sok szemben maradt mag, no de majd idén jobban figyelek!
A vércukorszintem is rendesen viselkedett egy ekkora lökettel szemben ...