Meg a folyománya - egy kis adag káposztás cvekkedli. Hónapok óta próbálok Budakeszin káposztás rétest venni (átmegyünk a városkán jövet-menet a Balatonra és remek rétesbolt van a főutcán), de vagy zárva van, mert későn érünk oda, vagy nincs, és már nem is tesznek be újabb adagot. Kétszer sikerült 1-1 darabot vennünk.

Pedig nagyon finom a rétesük, én 4-5 darabot is megeszem káposztásból - ha van - egy ültő helyemben.

 Ütöm a fejem rendesen, hogy nem tanultam el anyósomtól a rétes nyújtását: ő délelőtt megkérdezte, hogy legye-e rétes, és ebédre már ki is sült!

Hirtelen felindulásból vettem egy fej káposztát, hogy legalább káposztástésztát ehessek.

Készítem össze a hozzávalókat, de azért rákérdeztem feleségemnél, nincs-e réteslapja itthon. Mit tesz az ég, volt egy csomag!

• másfél fej káposzta (kb 2 kg)
• 4+2 ek sertészsír
• 10 dkg nádcukor
• 1 csomag réteslap (9 darabos)
• só
• (sok) bors

Nálunk még ez is kacsazsírral készül, de most nagyon fogytán volt, így disznózsírra szorultam. Évente jó, ha egy félkilós elfogy. A káposzta külső levelét leszedtem, majd 8 részre vágtam. A torzsából csak picit vágtam ki, jó az is reszelve/párolva. A robotgép seperc alatt lereszelte a sok káposztát. Megsóztam, összeforgattam, hogy hamarabb eressze ki a levét. A cukrot beletettem a fazékba, hogy megkaramellizálom.

El is kezdett olvadni, mikoris egy kis beszélgetésbe bonyolódtunk a szomszédasszonnyal. Nos ilyet SOHA nem szabad csinálni: a cukor egy nagy fekete habbá égett el (érdekes, de a répacukor nem habzik, csak egyszerűen leég). Ez a fazék kapott egy rakat hideg zsíroldót, és pár napra félretettem. Egy másik fazékba sima kristálycukrot tettem, és árgus szemekkel ellenőriztem, hogy rendesen karamellizálódik-e. Ez már nem égett oda, belekanalaztam a zsírt is.

Szépen barnította a beleöntött káposztát, majd közel folytonos keveréssel sikerült a nedvesség nagy részét elpárologtatni. A végére meg is puhult - olyan lett, amilyennek a nagykönyvben megírták.

Egy nagyobb konyharuhát megspricceltem vízzel, és rátettem az egyik felére a réteslapokat. A két evőkanál zsírt meg felolvasztottam. Egyesével áttettem a réteslapokat a konyharuha szabad oldalára, és zsírral megkenegettem. 3 lap után rátettem egy közepes réteg káposztát, kicsit sóztam és nagyon borsoztam. Ekkor jöttem rá, hogy a káposztám (és a réteslapom) négy babára elegendő, így a többi rétest már csak két-két réteslappal készítettem.

Szóval megkáposztáztam, sóztam, borsoztam és feltekertem a réteslapokat. A jénai tepsibe bezsírozott sütőpapirra sorakoztattam, majd megkentem kívül is zsírral. Mehetett is a 220C fokos sütőbe.

Egy kis káposzta maradt (véletlenül), ezért megfőztem két marék fodros kockatésztát. Rápirítottam a maradék káposztát egy kis borssal, és gyorsan beburkoltam, míg a rétes sült.

Bő egy órát sütöttem a rétest, mert nem akart megpirulni a teteje. De így már tökéletes volt. Na jó, még tíz percet kibírt volna.

Gyorsan vágtam magamnak (lásd nyitókép), és be is falatoztam, még melegen.

Nem sokáig tartott ki, pedig csak a szomszédasszonynak, és a barátunknak (akinek dílere van) adtam belőle, feleségem meg nem szereti.