A kicsilyány Halloween bulit rendez (valami indokra mindig szükség van buli rendezéshez?), ezért feleségemnek eszébe jutott, hogy van egy töklámpás sütikiszúrója, meg egy mézes receptje, amit szeret a lyány.
A keksz eredetileg az ausztrál és az új-zélandi egyesített hadtestrõl kapta a nevét (Anzac) az elsõ világháborúban, mert ezt adták a harcba induló katonáknak: "sokáig eláll" ...
A kekszet a feleségem sütötte, én csak fotóztam, meg díszítettem. Az összetevõk 4 sütõlapra - 60 kekszre - elegendõek:
- 30 dkg liszt
- 30 dkg zabpehely
- 30 dkg cukor
- 25 dkg vaj
- 10 dkg kókuszreszelék
- 6 ek méz
- 6 ek forróvíz
- 1 púpos ek szódabikarbóna
- színes cukorka díszítéshez
A száraz összetevõket összekeverjük. Az eredeti recept szerint a szódbikarónát a forró vízben kéne feloldni, de most az is belekerült a lisztek közé. Mindent egymás után kimértünk egy tálban.
Az egészet beleborítottuk a robotgép keverõtáljába, és be is kapcsoltuk, hogy valamennyire összekeveredjen.
Amíg a lisztek keveredtek, a vajat felolvasztottuk, a mézet és a forróvizet hozzáadtuk. A kisüvegbõl a méz utolsó cseppjeit is kifacsartuk ...
Amikor ez már jó folyós lett, beleöntöttük a robotgép táljába, hogy dolgozza össze a szárazakkal.
Akinek jó szemmértéke van, az csináljon akkora golyócskákat, amekkorát a formája pont ki tud alakítani. Ha nincs formázó, akkor csak egy kicsit el kell lapítani a golyókat, és úgy tenni a sütõlapra. Ekkor persze elmaradhat a díszítés is. Szegény katonák is ilyen unalmas formában kapták...
Nekünk nem volt jó szemmértékünk ... A tészta nem igazán szeret összeragadni, ezért késsel vágtuk körbe a formát.
Az elsõ tepsinek csak a szemeit dekoráltam ki. A sütõt elõmelegítettük 200 fokra, majd alig 10 perc alatt el is készült az elsõ adag.
Nem álltam meg, hogy egyek belõle egyet:
A maradék három tepsi is elkészült fél óra alatt, így az egész sütire pont egy órát fordítottunk.
Az én izlésemnek is egészen ehetõ volt, de a bulin biztos nagyobb sikere lesz :)