Írhattam volna sokkal bombasztikusabb címet is, de akkor az nem lenne reklám ennek a remek kolbásznak, viszont az ilyen jó kolbász megérdemli.
Olyan nincs, hogy Újévkor nincs lencse! Akkor sem, ha a feleségem gyomra kikészült még karácsonykor! A vicces része a dolognak, hogy arra mentem ki a konyhába, hogy ott ázik a lencse.
Kérdezem, mit csinálhatok belőle? (Ha nem kérdezem és ő csinálja, akkor nem lenne belőle poszt ... ). Szerencsére eléggé fáradt, hogy rámhagyja a főzést. Megegyeztünk, hogy most könnyűre vesszük a főzeléket. Első utam Rivercottage barátunk blogja volt, mert van neki lencsés posztja. Salátához nem volt kedvem - legyen már valami tartalmasabb dolog, ha nem is túl nehéz.
Lementem a lenti csodahüttttőbe füstölt lét begyűjteni, és eszembe jutott, hogy van még valamennyi házi kolbászom is felakasztva - hát felhoztam egy párral. Valamire csak jó lesz - ha más nem, hát megenni :)
Először is összeszedtem, mit akarok beletenni:
- 1/2 kg közönséges lencse
- 1 vereshagyma
- 1/2 citrom
- 3 babérlevél
- 2 dl füstöltlé
- 2 ek mustár
- 2 ek olaj (vagy zsír, ha olyanod van)
- 10 dkg füstölt comb
Az áztatott lencsét beletettem egy pontméretű fazékba (3 literes, ha kíváncsi vagy). A füstölt combot vékony szeletekre vágtam, majd azt is daraboltam. Hozzáadtam 3 babért és a hagyma felét irinyó-pirinyóra metélve szintén a fazékba tettem. Tetejére ment plusz egy liter víz, aztán had főjjön!
Egy evőkanál olajban elkezdtem pirítani az apróra vágott hagyma maradékát. Érdemes tényleg pirosra pirítani, mert roppant jó édes íze lesz!
A lencse persze rotyogott és kért némi vizet is. Közben persze a hagyma is megpirult. Szórtam rá egy kis kanálnyi lisztet (nem szükséges) és egy csipetnyi piros paprikát. Gyorsan megkevertem, levettem a tűzről, majd vártam, míg kicsit meghül, mielőtt hideg vízzel felöntöttem volna.
A rántást beleöntöttem a lencsébe.
Egy evőkanál olivára rászeltem István Gazda kolbászát papírvékonyan, hogy kolbász csipszet készítsek! Oda kell figyelni, hogy a vékony szeleteket külön-külön tegyük a lábas fenekére, amiből viszont egyértelműen következik, hogy csak annyi szeletet tegyünk egyszerre, amennyi belefér.. A legfontosabb feladat a kolbászcsipsz készítésénél, hogy ne égjen meg a paprika!
Amikor már megsötétedett a kolbász és kemény kopogóssá vált, papírtörölközőre szedjük ki, és itassuk le róla a felesleges zsírt.
Külön edénybe célszerű kitenni a kisült kolbászt és a zsíros/paprikás olajat a feltétként való felhasználásra, mert nem mindenki kér az olajból!
A lencse már többé-kevésbé megfőtt, adjuk hozzá az ízesítőket. Én elsősorban a mustár/citrom/cukor triumvirátus összhangján szoktam dolgozni. Pikánsnak és savankásnak kell lennie és a citromhéj illatának is kísérnie kell az ízesítést.
Felszolgálni széles lapos tányérban célszerű, mert a csípős paprikás olaj csepegtetés és a roppanós kolbászmorzsa a tányéron szétszórva adja a tökéletes ízharmóniát!
Talán mégsem fogunk nyomorogni az új évben?