Éppen harminc éve, hogy részt vettem egy Tisza-túrán, bő három hét alatt Tokajtól Szegedig eveztünk túrakenuval, számos kalandot élve át. Indulás előtt, az utolsó Tokajban töltött napon feltöltöttük a készleteinket konzervvel. A legolcsóbb készétel konzerv a Globus Rizseslecsó kolbásszal volt, ebből vettem vagy tízet. Sajátos viszony alakult ki bennem a túra során. Maradjunk annyiban, hogy utána évekig messziről kerültem.

A napokban aztán eszembe jutott, hogy esetleg főzhetnék egy lábassal, - ha magam készítem, a saját ízlésem szerint, ugyan mi baj lehet?

Nagyjából kifundáltam, hogy mire is lesz szükség hozzá, aztán bevásároltam. Az ábécében igen szép kolozsvári szalonna volt 2400 Forint/kg áron, ami kicsit talán húzós, de kellett na! Kértem egy ujjnyit. Ilyenkor a csemegés hölgy rendre azt hiszi, hogy Hulk tért be vásárolni, folyton el kell magyaráznom, hogy nem az ujjam olyan vastag. Éppen árultak körmendi cserkészkolbászt is, egészen jófajta, roppanós, ízes, - a füstölt mostanában nem megy nálunk, normális lecsókolbászt meg errefelé már nem kapni. A zöldségesnél 240 volt a lecsópaprika kilója, válogattam belőle olyat, ami már pirosra érett, azt szeretem a lecsóba, finom édeskés az íze.

Hozzávalók:

1 kg lecsópaprika

3 paradicsom

4-5 nagy fej hagyma

10 dkg kolozsvári szalonna

50 dkg cserkészkolbász (vagy, amilyen tetszik)

1 evőkanál zsír

pirospaprika

6 dl rizs

só

Először előkészítettem az alapanyagokat, hogy főzés közben már ne kelljen vele vacakolni. A paprikát centis, a hagymát igen vékony félkarikára vágtam. A paradicsomot feleztem, felszeltem, majd keresztben még egyszer elvágtam. A kolbászt felkarikáztam, a szalonnát pedig vékonyra felcsíkoztam.

A szalonnát kevés zsíron üvegesre sütöttem, majd beletettem a hagymát és azt is megfonnyasztottam. Az együtt sülő hagymának és szalonnának valami isteni illata tud lenni, itt majdnem abba is maradt a főzés, hogy egy karéj kenyérrel felfaljam, ami a lábosban volt.

Hozzáadtam a paradicsomot. Pároltam egy darabig, míg levet nem eresztett, megszórtam pirospaprikával, és hozzáadtam a lecsópaprikát.

Fedő alatt pároltam, míg a paprika kissé össze nem esett, beletettem a kolbászt, és tovább pároltam.

Mikor a lecsó majdnem teljesen megpuhult, hozzáadtam a rizst, és felöntöttem 12 dl vízzel, majd átraktam egy nagyobb lábosba, mivel ebben már nem fért el.

Felforraltam, közben gyakran kevergettem, mivel a rizs imád lesüllyedni a lábos aljára, és leég, ha az ember nem figyel. Mikor felforrt, elzártam a gázt, lefedtem a lábost, és előmelegített sütőben, 4-es fokozaton 30 percig pároltam. Félidőben kivettem, és átkevertem, hogy a rizsa feljöjjön az aljáról. 30 perc után elzártam a gázt, és még 15 percig a sütőben hagytam, hogy felszívja az összes szaftot.

Nem azért, mert én főztem (dehogynem), de sokkal jobb lett, mint amilyenre emlékeztem a múlt homályából.