Barátaink meghívtak Gárdonyba egy pár napra, hogy meneküljünk el a hőség elől. A háziasszonyunk öccsével már jártam kinn a tavon tavaly horgászni, most is kimentünk. Ahogy tavaly elfogtam előle a halakat, úgy most 3-3 halat nem fogtunk. Azért kaptunk tőle halászlevet!
A poszt viszont nem a halászléről szól, hanem másnap én főztem egy kiadós pörköltet, tarhonyával.
Már látom, ahogy jönnek a trollok leszólni a tarhonyámat. Mit csináljak - én a gyári söréten szocializálódtam, meg a vendéglátóink is - ez volt a választás. Jobban is szeretem, mint a kézit ...
Hajnalban kimentünk a velencei tóra horgászni. A táj csodálatos, az idő tökéletes.
Azért felöltöztünk :) A bot hatszor görbült, de csak ekkorák akadtak horogra. Azt mondja a barátom, hogy idén egyszerűen nincs nagy hal! Így azután hal nélkül mentünk be a tóról. Szerencsére volt neki előző fogásból, nem maradtunk halászlé nélkül.
Másnap reggel (hétfőn!) elmentem húst keresni a városban a pörkölthöz. Mázli: mindjárt az első négybetűsnél találtam egy kiadós méretű marhanyakat! Ugyanott vettem tarhonyát is. Gárdonyban az összes 3, 4 és több betűs bolt megtalálható. Minden más volt otthon (8 adagra):
- 1,4 kg marhanyak (hamár lábszár nem volt)
- 3 nagy vereshagyma
- 8 dkg füstölt szalonna
- 1 zöldpaprika
- 1 paradicsom
- 2 ek pirospaprika
- 1 tk őrölt kömény
- 50 dkg tarhonya
Először a szalonnát aprítottam fel, mert kell a zsír a tarhonyához is. Lesütöttem a nagylábosban, majd a zsír egy részét egy kisebb lábasba kanalaztam. Felkockáztam a hagymát, amit a szalonnára tettem lesütni. A kisebb lábasba pedig a tarhonyát borítottam, hogy piruljon.
A megpirult tarhonya közé egy fél fej nagyon apróra vágott hagymát kevertem, meg egy kanálnyi sót. Amikor a hagyma már üveges lett, felöntöttem másfél liter forró vízzel. Felforraltam, majd bebugyoláltam egy vastag törölközőbe - ráér a saját hőjében átfőni.
Ezalatt a hagyma is megpárolódott a nagyfazékban. A húst felvagdostam ügyelve, hogy egy darabka se vesszen el az inas részekből (az a kedvencünk). Megszórtam a kanálnyi köménnyel, majd beleborítottam a felhevített hagymás zsírba. Itt azután megpergeltem, ahogy régen mondták.
Állandóan kavargattam, míg a kieresztett levét is elfőtte, és újra zsírra sült. Kicsit sötét volt a konyhában a fényképezéshez. Ekkor beleborítottam a pirospaprikát.
A felkockázott zöldpaprikát is hozzáadtam, és kevergettem, hogy a paprika nem égjen meg. Közben meghámoztam a paradicsomot, amit a gázlángon kicsit megégettem. Egyrészt így könnyen lejön a héja, másrészt remek karamellizált ízt kölcsönöz a paradicsomnak. Ezt is belekockáztam a pörköltbe, meg felöntöttem annyi vízzel, hogy bőven ellepje (ezt a marhát nem áztatták vízben, ezért a saját levében leginkább szénné égne). Lassú, kislángon hagytam rotyogni.
Két és fél óráig főtt csendesen. Ekkor kicsomagoltam a tarhonyát is a takarójából:
Finom rozé borral, sült Spicy Fiesta csilikrémmel, kovászos uborkákkal fogyasztottuk.
Sűrű szaft, omlós hús (yengébbek kedvéért: szaftos és nem rágós) - ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az úttörőgombóc meg tökéletesen passzolt hozzá.