Feleségem elutazott az unokákhoz, én meg itt maradtam főtt étel nélkül (ok, ok, volt egy kicsi húsleves a hűtőben). Az időjárás se kedvezett a hirtelen légnyomás emelkedéssel, meg éhes is voltam. Reménykedtem, hogy egy kis étel lecsillapítja a szorongást :)

A hűtőt böngészve találtam sok zöldpaprikát, amit én ilyentájt nem nagyon eszem, fel kéne dolgozni (ezek szerint olcsó volt valamelyik hiperben?). Van a kamrában békéscsabai kolbász, és remek húsos szalonna: ez már jó indítás egy lecsóhoz! Hagyma mindig van itthon, paradicsomból viszont csak 3 összeaszott darabot találtam - ez is több, mint a semmi. Biztonság okáért felhoztam egy paradicsomkonzervet. Azért lecsóba nem fogom a sült paradicsomomat belefőzni :)

Ennyire kevés hozzávalóból gondoltam, hogy seperc lesz nekem ebédem:

• 12 szentesi zöldpaprika (Hogy a csudában termesztik ezt februárban?)
• 4 fonnyadt paradicsom (leltem még egyet a hűtőben)
• 1 db 40 dekás paradicsomkonzerv fele
• 3 vereshagyma
• 3 szelet húsos szalonna
• 20 cm jófajta kolbász

Gyorsan felkockáztam a szalonnát, és már dobtam is a lábasba kisütni. Amig ez izzadt, megaprítottam a kolbászt is kicsire (én nem szeretem, ha karikában van a lecsó szottyában). A hagymát viszont laskára vágtam, mert Cserna-Szabó és Bächer óta tudom, hogy a lecsónak nem szaftot, hanem szottyot kell csinálni, az meg nem megy apróra vágott hagymából. Végül beleborítottam a kolbászokat a félig kisült szalonnába - eresszék ki a maradék zsírt együtt.

A sülögetés alatt lehámoztam a paradicsomokat egy forrasztólámpa segedelmével (4 paradicsomért nem forralok vizet). Ezt felaprítottam kicsire, meg adtam hozzá a konzervből is négyet a lével együtt. A maradékot majd elfőzöm egy pasta arrabbiataba. Mire a kolbász is kiadta a zsírját, megtetéztem a hagymával, és kislángon párolgattam kicsinyég. Amikor már üveges lett a hagyma, hozzáadtam a paradicsomot, amit becsületesen összefőztem. Én egy paradicsommal kezdődő lecsót főzök, mert szeretem a paprikát ressen, csak picit hőkezelve enni. A paprikát félkarikákra vágtam, majd hozzáadtam a megpuhult paradicsomhoz.

Öt perc rotyogás elegendő volt, hogy a paprika is integrálódjon a lecsóba.

Egy kis karéj kenyérrel szedtem ki magamnak, amit úgy, forrón meg is ettem.

Nagyon jó csípős volt a kolbász miatt. Összességében rendes lecsó lett még így februárban is ...