Már megint elkövettem azt a hibát, hogy éhesen mentem a madarasba vásárolni. Vettem persze kutyakaját, meg ami még a listámon volt, de beleütköztem egy kis tálca kocsonyahúsba, amit nem volt szívem otthagyni.
Tényleg kis adag, talán 1,3 kg volt mindössze. Neki is estem azonnal, hogy ezt most megfõzöm, úgyis hideg van odakinn.
- 1 sertésköröm kettévágva
- 35 dkg sertésbõr
- 1 vastag szelet sertéscsülök a forgójával
- 1 sertésfarok
- 1 kis szál gyökér
- 1 kis szál sárgarépa
- 1/2 zöldpaprika
- 1 vereshagyma
- 6 girizd fokhagyma
- 3 babérlevél
- kis darab szerecsendióvirág
- 6 szem szegfûbors
- 3 szem borókabogyó
- kiskanálnyi feketebors
- 1 pici csilipaprika
- só
Ezt most nem minimalista módon készítettem, ezért a sok fûszer, zöldség. Megróhattok, de mi szeretjük, ha benne fõ ez meg az is.
A körmöket picit perzseltem, kapirgáltam, de szép tiszták voltak. Szintúgy a csomagban lévõ farok és a bõrök is. Egy 4 literes fazekat félig meg is töltött a húsáru. Beletettem a gyökeret, sárgarépát a zöldpaprika darabot, a vereshagymát és végül egy csilipaprikát a csokrosból. A fûszereket, fokhagymákat teatojásba rejtettem, a csudának van kedve vadászni rájuk a végén. Felforraltam, lehaboztam, kóstoltam, sóztam, majd pici lángon hagytam 5 órát mocorogni a gázon. Az a tapasztalatom, hogy sokkal sósabbnak kell lennie, míg meleg, mert valahogy hidegen nem érződik annyira benne a só.
Ekkor kiszedtem a lébõl mindent. A húst, körmöt csonttalanítottam (muszáj a kutyát is boldoggá tenni), és egy kis lével leöntötve félretettem. A levét kitettem a teraszra lehülni. Azután pihentem egy sort. Visszamelegítettem mikróban a húsokat, a tûzhelyen a levét és kiporcióztam. Mi nem tányérba tesszük (kivéve a tiszta lét minden nélkül, ami a feleségemé), hanem fagyisdobozokba. Szépen szétosztottam 5 dobozra valót, amibõl kettõ az lé és tiszta hús, kettõ a körömmel, hússal és egyben pedig a farokkal dúsított bõrök persze további hússal.
A kocsonyahús tényleg megérdemelte a hús nevet, annyi csülök volt benne! Majdnem az összes levet kiosztottam, kiraktam kifagyni, végül még egy vékony réteg levet kapott, hogy teljesen elfedje a kilógó darabokat a kiszáradást gátolandó. Fogyasztani pedig kiborítva szoktuk lapostányéron. Én sózom, borsozom, citromozom, de idén tettem rá a zöld Serrano csilipasztámból is.
Feleségem hazajött munkából, és megjegyezte, hogy majdnem vett kocsonyahúst, annyira rákívánt :) Két nap alatt nyomtalanul eltûnt!
