Annyira tetszett Waka édes csiliszósza, hogy én is fõztem egyet. Persze egészen mást, ami nem meglepõ, hiszen más paprikákból és fûszerekbõl építkeztünk.
Lefutott a paprikaszezon, leszedegettem a maradék paprikákat az amúgy még szép egészséges tövekrõl, merthogy fagyot jósoltak az éjjelre. Nem panaszkodhatunk, október végéig volt friss csilipaprika hol ilyen, hol olyan.
Ezután viszont - a blog olvasóit megkímélendő - egy darabig nem fogok csilipaprikákat posztolni :)
Továbbra is álmodoztam a thai étteremben evett csiliszószról, hát akkor egy második kisérletet megér a dolog. Különösen, hogy Waka már készített is egyet. Én az alábbi alapanyagokkal dolgoztam:
- 1/2 kg csilipaprika (fõleg jalapeno és a húsos csilim, 2 Aji Cristal és egy KungPao)
- 2 izletes paradicsompaprika (a képen nem szerepel)
- 1 közepes vöröshagyma
- 1/2 fej fokhagyma
- 25 dkg barnacukor
- 1 dl almaecet
- 1 dl fehér balzsamecet
- 4 ek ketchup
- 2 ek Worchestershire szósz
- 70 g sürített paradicsom
- 6 ek oliva olaj
- 3 ek só
- 1 hüvelyknyi gyömbér
- 1,5 ek keményítõ
- 1/2 l almalé vagy víz
- 1 kk NaBe
A gyömbért apró kockákra vágtam, szintúgy a hagymát. A fokhagymát csak összevissza, majd az aprítógép végez vele.
Beletettem egy fazékban a felhevített olivába, és kicsit pároltam.
Közben kimagoztam a csiliket és apróra vágtam. Így is marad benne elegendõ csípés, de ennek a szósznak nem a száj szétmarása a célja, hanem az ízek orgiája!
Az aprítóval ezt is megdolgoztam - lett is vagy 3 csészényi belõle (ezek szerint menet közben adtam még hozzá további paprikákat: a pritamint/paradicsompaprikát :)
Az olajban sercegõ hagymák után öntöttem, és hosszan kavargattam - a csilinek sem árt, ha picit megpirul. Szórtam még rá Süllõcske török fermentált csilijébõl, mert az olyan finom íz. Belekevertem a paradicsompürét és végül kicsit megsóztam.
Volt hát egy rotyogó sûrû krémszerûségem, elõkészítettem a folytatást is. Egy kis vízben elkevertem a keményítõt és a Nátrium Benzoátot (nem akarom, hogy a felbontott szósz megpenészedjen).
Felöntöttem a fazekat 3 dl almalével, belekevertem a keményítõt és elkezdtem a folyékony összetevõket is adagolni. Ment bele a barnacukor. Kóstolgatással hozzáadtam az eceteket. Kicsit talán többet is elbírt volna, de kifogytam az almaecetbõl, adtam hát hozzá még két deci almalét. További 2 ek sót is jónéven vett a szósz íze. Végül belekevertem a ketchupot és a Worchestershire szószt is.
Már csak botmixerrel kellett símára eldolgozni.
Üvegekbe töltöttem, amiket a mikróban kidunsztoltam és mentek a kamrapolcra.
Ez már pontosan az az íz, amit az USA-ban a Thai étteremben találtam!