Fûszeres krémsajttal töltött jalapeño paprika bundázva és kirántva. A név eredetileg az Anchor Food Products of Appleton, Wisconsin cég márkaneve volt a sajttal töltött panírozott jalapeño paprikára, de késõbb kiterjesztették a Poppers márkanevet a rántott mozzarella sajtrudacskára, rántott gombára és hasonló elõételekre. A Poppers márkanév eredetileg egy pattogatott kukoricára volt bejegyezve egy másik cég által, de végül az Anchor Foods megvette, és azóta a rántott zöldségeket jelenti.

Fõleg elõétel vagy sörkorcsolya minden mexikói étteremben (chile relleno), és Puebla városából származik.

Ez esetben egy csavarral.

Még soha nem ettem, de mindig kacérkodtam vele. Elsõsorban attól féltem, hogy túlságosan csípõs lesz, meg hogy nem tudnék egy adagot megenni. Most viszont kagylólevesre hívtam a szomszédokat, és gondoltam, kipróbálom rajtuk. Az is segített az ötlethez, hogy a piacon találtam friss kecskekrémsajtot, meg hízott kacsamájat is elfogadható áron (hogy ez hogy jön ide ...).

Gyorsan leszedtem 16 jalapeñot a kertben, és összeraktam a hozzávalókat.

• 16 jalapeño paprika
• 15 dkg kecske krémsajt (lehet persze másféle krémsajt is)
• kicsi csomó snidling
• 1 szál újhagyma (mert találtam a hûtõben)
• 5 dkg keménysajt reszelve
• só, fokhagymásbors
• gumikesztyû

Elõször is felaprítottam a snidlinget, újhagymát apróra, belereszeltem egy darabka keménysajtot. Egy pici rozmaringlevelet is megvagdostam, sóztam és a fokhagymás borsot is beletettem. A gumikesztűt félretettem a paprikához :)

Szépen elkevertem a krémsajttal. Kóstolás után még egy kis sót adtam hozzá - ennek biz sósnak kell lenni, ha inni akarunk rá.

Következõ lépés a paprikák tisztítása. Az eredeti poppersből csak a csumát szedik ki, és úgy töltök meg, mint mi a TV paprikát. Én viszont kettévágtam hosszában a jalapeñot, mert úgy az erét is ki tudom kapirgálni, hogy ne legyen olyan csípõs. Ez utóbbi feladatban a karalábévájó volt segítségemre.

Az igy megtisztított fél paprikákat megtöltöttem a krémsajttal.

És itt lépett be a csavar: míg a paprikával foglalatoskodtam, a kacsamáj szépen megsült a teraszon egy fazék zsírban. Gondoltam, miért ne vágjak le a májból kis szeletkéket a krémsajt tetejére. A gondolatott tett követte:

Ez persze valószínûleg nem egy újítás, hiszen a poppers gyakran hússal van töltve, tehát nem idegen tõle a máj sem.

Jött a szokásos panírozó alap. Jobb helyeken nem prézlibe, hanem például zabpehelybe vagy kukoricadarába panírozzák, meg plusz fûszereket is adnak hozzá, de én most maradtam a hagyományos megoldásnál.

Kezdetét vette a szokásos unalmas panírozás, ami a paprikák mérete és keménysége miatt meglepően gyorsan ment.

Már csak meg kellett teríteni (Hagyma se panaszkodjon, kések befelé néznek). Magamnak persze elfelejtettem kanalat tenni.

A jalapeño szépen kisült a teraszon, míg a levest ettük.

A máj is kikandikált a popperbõl.

Megérte kimagozni, éppen ehetõ csípõsség, ami nem nyomta el a krémsajt és a máj ízét sem. Talán érdemesebb lett volna dupla panírban sütni, a paprika héjára nem nagyon tapadt rá.

Pár napja már bátran ettem az Iguana étteremben hasonlót ...