A vermicellit magyarra így fordíthatnám. Nem egyszerű eset amúgy, legalább is etimológiailag vagy bármiképpen rendszerezni. Akad egészen összefogott leírás, de a zűrzavart nem csökkenti. Tovább növeli a káoszt, ha a tészta a Távol-Keletről származik, és rizslisztből készül. Ahány náció annyiféle. A felhasználás módja szerencsére nem ennyire eklektikus. Nagyjából olyan módon használják, ahogy az ember a tésztát szokta. Már, ha az az ember ott szocializálódott. Magyarán mindenbe mehet. Rizstészta gyanánt kaptam, végül is az, kicsit nyeszlett spagetti, ha igazán egzakt akarok lenni. Voltaképpen nem tudtam, hogyan kellene elkészíteni, de ez különösebben soha nem szokott zavarni, nekiláttam, gondoltam, majd csak lesz valahogy. Lett, és jó lett.
A fogást ismét az ismerősök és a rokonság jóvoltából főztem. Az a bizonyos szakállas ember hozta a tarkarépa magot, Kistesó meg az ázsiai hozzávalókat.
A répa idén viszonylag szép lett, köszönhetően annak, hogy az új kertben vetettem, ahol van némi lehetőség az öntözésre. Vetés után öntöztem hát feszt. A napokban felböktem egy jó csokorra valót. Girbegurba, imitt-amott megrágták a férgek, de nagyobb bajuk nem volt. Éppen kapóra jött egy kis keleti jellegű tésztaételhez dúsításnak.
Hozzávalók:
- sárgarépa
- lila hagyma
- fokhagyma
- gyömbér
- csili
- kápia paprika
- szárított fafülgomba
- lime
- sertéshús (jelen esetben lapocka soványabb része volt)
- sötét szójaszósz
- halszósz
- barna cukor
- rizsbor-ecet
- étolaj
- só
Előző nap bepácoltam a húst. Szójaszószt, lime levet, barna cukrot, gyömbért és fokhagymát vegyítettem. A fafülgombát reggel nyakon öntöttem forró vízzel aztán hagytam dagadni.
Felcsíkoztam a hús, beleforgattam a pácba, majd egy éjszakára a hűtőbe tettem.
A sárgarépát kicsit vastagabb juliennere aprítottam, a kápiát csíkokra, a hagymát laskára vágtam, a fokhagymát és a gyömbért lereszeltem, a csilit pedig felkarikáztam.
A hagymát az olajon megpirítottam, hozzáadtam a csilit, a gyömbért és a fokhagymát, és azt is megfuttattam.
Hozzáadtam a répát és fedő alatt párolni kezdtem. Mikor már elpárolgott a nedvesség alóla, felöntöttem a szójaszósszal, a halszósszal, és a rizsbor-ecettel. Beletettem a egy kanál barna cukrot és rácsavartam egy fél lime levét. Rövid tanakodás után aláöntöttem a húsról időközben leszűrt pácot is, nehogy már veszendőbe menjen az a sok finom letyek.
Beletettem a gombát és a kápiát és még pár percig pároltam.
A leszűrt húst két részletben teflonserpenyőben ropogósra sütöttem majd a zöldségekhez kevertem.
Míg a hús sült, a tészta is kifőtt. Sokat nem gatyáztam vele, lobogó sós vízben addig főztem, míg jó nem lett. Összeforgattam a zöldségekkel és készen is voltam.
Finom volt, tele mindenféle állagú mindenfélével, a fűszerek jól érződtek és mindent vastagon bevont a sűrű szósz.
