Megjelent a hiperekben a Hajnal Hús Frédi- vagy Béni szelete, ami egy fűszerezett monstre bőrös sertésalkatrész (leginkább comb vagy tarja). A név a nagysikerű Kőkorszaki Szakik ebédjére utalhat.
Egy előnyét látok: be van pácolva, már csak sütni kell. Persze, csak ha van ekkora serpenyőd, mert ez leginkább egy méretes paella tepsibe való:) Akciós volt, gondoltuk, egyszer lehet ilyet is enni.
Már csak a legnagyobb serpenyőmet kell előkeríteni. Abba tán belefér.
- 1 Frédi szelet a Hajnal Hústól
- 1 fej vereshagyma
- 1 kis zöld alma
- 4 girizd fokhagyma
- 2 dl sör
- 2 ek zsír
- 1 ek mustár
- 2 nagyobb újkrumpli
- majoranna
- só
A hagymát és az almát összevágtam, a fokhagymát csak megpucoltam. Az egészet a zsírban megdinszteltem.
A húst kiszabadítottam a fóliából, majd kezelhetőbb méretűre vágtam. A bőrt és a zsírt felkockáztam, hogy ne rántsa össze a szeletet. Egy kis mustárral még ízesítettem, mert miért ne. A megdinsztelt hagymák közé beügyeskedtem a szeletet. Kitöltötte a serpenyőt tisztesen. Amikor már jól megpirult, felöntöttem a sörrel, és lefedtem. Tíz percet pároltam vele, majd zsírjára lesütöttem.
A krumplit nagyobb kockákra daraboltam, egy kisebb serpenyőben megszórtam majorannával, majd a pecsenye zsírjából, és a pörcökből kanalaztam hozzá. Fedő alatt előpároltam, majd felforrósítva megpirítottam.
Kovászos uborkával szervíroztam.
Kellemes, bár enyhén kesernyés volt. Jóllaktunk belőle rendesen, és nem egy fogyókúrás étel.
Ezen a tapasztalaton felbuzdulva vettem még egyszer kétfélét is (van mustáros páccal is). Ebből egyet megsütöttem, a másikat lefagyasztottam. Ami elkészült, az viszont keserű lett. Ennek oka a saját mustárban keresendő, mert semmi más nem keseredhetett volna meg benne. Ezt egy másik ételünk igazolta, amit ugyanezzel a mustárral ízesítettem, úgyhogy a mustárt kikukáztuk.
Tanulság: Kényelmes, gyors pecsenye, ha nem vagy túl igényes a fűszerezést illetőleg. Öreg mustárt pedig nem szabad sütni, mert keserű lesz.