Ezzel a recepttel még adós vagyok a novemberi utazásról. Különben is pont esedékes folyománya a Calzone tócsinak! A nagylyány colombiai barátnője kínálta meg egyszer ezzel az étellel, és kis keresés után talált valami receptet is a Pinteresten, hogy azt süssem meg neki. A gondolat jó: csavarjunk sajtdarabot vajastésztába, és süssük ki forró olajban.
Igenám, de a recept egy spanyol sajtot kért ("Queso Blanco" gondolom, az kevésbé folyik ki a tésztábol), azt meg nem kaptam. A boltban csak valami helyettesítőt adtak, de azt a nagylyány visszautasította. Ezért azután visszavittem a boltba (ahol szó nélkül visszafizették az árát), és egy másik boltba mentem keresni, ahol találtam is.
Az eredeti anyaglista a hibás sajttal lett fotózva mert akkor még csak ez volt előkészítve:
- 2 pohár liszt (itt teljes kiőrlésűt használtam, mert csak ez volt itthon)
- 1/2 kg Queso Blanco vagy Queso Fresco friss fehér sajt (a Monterey Jack NEM jó hozzá)
- 12 dkg vaj
- 1/3 pohár cukor
- 1 ek sütőpor
- 1 tk só
- 2 dl jeges víz
Először is összeállítottam a tésztát, mert annak pihenni kell. Aprítógépbe szórtam a lisztet és a többi száraz hozzávalót, majd belevagdostam a vajat is. Addig pörgettem, amig a vaj eloszlott a lisztben. Kiborítottam egy tálba, ahol hozzákevertem a jeges vizet. Persze lusta vagyok, vissza is tettem a tésztát az aprítóba, hogy az dolgozza nekem össze. Az így kapott tésztát gombóccá gyúrtam, majd folpackba csomagolva betettem a hűtőbe 24 órára. Ennyi pihenő nem kell a tésztának, de meg kell szereznem a sajtot hozzá.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Ezalatt az egy napi tésztapihentetés alatt sikerült az eredetileg előírt sajtot beszereznem. Biztos van hasonló sajt itthon is: hidegen elég merev, friss tej íze van, felforrósítva nagynehezen megolvad. Szóval nem egy Hóvirág vagy Anikó, de hasonlít. Kicsit utánaolvastam, és most már sejtem a különbséget. A Queso Blanco egy ecettel vagy citrommal savanyított tej 90C fokra való felmelegítésével készülő préselt túró! Eredetileg nem is olvadhatna meg, de a boltban való állásban picit megérik, és sajt jellege lesz. Vagyis lehet használni a receptben grillsajtot is. A tészta elég reziliens, én biz megpróbálom egyszer Camembert vagy Brie sajttal is :)
Kicsomagoltam a tésztát, és megpróbáltam valamilyen értelmes formára nyújtani, ami persze nem sikerült. Kb. 3 mm vastag tészta született. Pizzaszeletelővel felcsíkoztam olyan 2-3cm széles csíkokra. A sajtokat pedig 8-8 rúdra vágtam.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A csomagolás egy kicsit trükkös volt, mert ezek a rudak majdnem szabályos téglatestek voltak, de minden pontját be kell takarni. A tésztacsíkot a sajt egyik végénél átlapoltam, majd innen kezdve kb 5 mm átfedéssel rácsavartam, a másik véget pedig apróbb csíkdarabkákkal takartam le, mielött oda is felcsavartam a tésztát.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Szerencsés módon a tészta is pont elegendő volt, gyakorlatilag semmi nem maradt belőle. Bő forró olajban pirosbarnára sütöttem. Ha csak olvadósabb sajttal készítjük, érdemes a betekert sajtokat mélyhűtőbe tenni 2-3 órára. Akkor kevésbé tud felforrósodni a sajt a sütés közben.
![]() |
![]() |
Egyik-másik szétvált (nem jól nyomogattam az átfedéseket a tésztán), de ettől még feltálaltam papírtörölközőn, hogy a felesleges olaj is eltűnjön.
![]() |
![]() |
Kicsit szokatlan volt az édeskés tésztában a sajt, de még az unokám is ezt kapott másnap ebédre a bölcsiben:)
Csak a megfelelő sajtot kellene itthon is megtalálni hozzá (bár a madarasban a spanyol szekcióban lehetett kapni az eredetileg kért Queso Frescot).