Vagy csak második, de a lényeg, hogy mindegyik különbözik! A mostaniban a hangsúly az "egyszerre megfõzzük az egészet"-en van. Nem hittem, hogy a zöldségek kibírják, ha a csülköt és a babot együtt fõzöm a csülökkel.

Nos ... nem nagyon szeretik. Mondhatnám rongyá fõttek! Viszont az ízek tökéletesek lettek. Talán lehetne utólag beletenni a sárgarépát, de akkor értelmét veszti az "egyszerre fõzés" fogalma. Pedig az rengeteg idõt takarít meg a szakács számára.

Az alapanyagok tárháza most sem változott, kivéve, hogy csak kisebb adagot fõztem.

• 25 dkg vörösbab (most ez volt a kamrában)
• 33 dkg füstölt elsõcsülök (nem a legjobb forrásból, de szegény ember ...)
• 2 közepes sárgarépa
• 2 közepes petrezselyemgyökér
• 1 zellerszár (nincs itthon gumó)
• 1/2 lilahagyma
• 1 girizd fokhagyma
• 2 ek libazsír (mert épp töpörtyû készült)
• 2 tk Farkas féle pirospaprika
• 1 ek liszt a rántáshoz
• bors, só, babérlevél

Azon (ex?)olvasóm részére, aki szerint a bab mennyiségét beáztatva is megadják: a 25 dkg a SZÁRAZ bab mennyisége, amit persze elõzõ nap délután beáztattam a csülökkel együtt.

A zöldségeket felvágtam nagyobb hasábokra, hátha ez segít ropogósan tartani (nem segít, de jól néz ki). Egy teatojásba feketeborsot, babért, paprikacsumát (mert az mindenbe kell) és fokhagymát szuszakoltam. A csülköt is körbevagdostam a csont körül, hogy így gyorsabban megfõ. Végül mindent a fazékba tettem, felöntöttem vízzel, és felforraltam.

Mivel még benne vagyok a mosatlan gyártásban, gyorsan elkészítem a rántást is. Belekanalazom a zsírt egy serpenyõbe. Utánateszem a kis kockákra felvágott lilahagymát, amit összefonnyadásig pirítok. Ekkor rászórom az evõkanálnyi lisztet, és megpirítom.

A kicsit megbarnult lisztbe belekanalazom a pirospaprikát, gyorsan összekeverem, majd lehûtöm a serpenyõt. Ekkor egy decinyi hideg vízzel felkeverem, és félreteszem. Én mindig ilyen bonyolultan készítek rántást, mert hideglelést kapok a csomóktól ...

Ettõl kezdve van bõ 3 órám, amíg a tûzhely közelébe sem kell mennem, mert a leves a legkisebb lángon mocorog, és szép lassan megfõ benne minden. Ekkor viszont belezúdítom a már elkészült rántást, kicsit kiforralom, és már lehet is enni!

Persze már nagyon éhes is vagyok, tálalok hát magamnak egy adagot.

Nekem a bableves mindig ecetes. Most még csipetkét se fõztem bele, annyira megkívántam, de azért egy kanálka ecettel felfrissítettem.

Elfogyott egy második tányérnyi is ... Másnap befutott az ifjúság, és mindmegették - ennek az ételnek is jót tesz egy kis összeérés.