Ezekkel a fránya távol-keletiekkel csak a baj van, még a szemük sem áll jól. Nem elég, hogy az olyan világhíres márkákat, mint a Reobek meg az Adios lemásolták, még a tócsira is szemet vetettek. Persze csűrték-csavarták, belekevertek mindent, ami csak a kezük ügyébe esett, hogy aztán a végén a mamája sem ismerjen rá. Mikor készen lett, nyilván összeült a Népi Akadémia Nyelvi Bizottsága, hogy kigondoljon valami frappáns elnevezést az egésznek.
- Eltsak, elstnők - így az elnök -, adjunk nevet népi konyhánk legújabb vívmányának, mellyel újabb rést üthetünk a kapitalizmus omladozó bástyáján.
Így lett a neve aloo tikki. Vagy nem. Tekintve, hogy indiai fogás, a bevezetőm teljesen feleslegessé vált, ami által pontosan elérte célját. A szokásos Internetes gasztrobolyongás során bukkantam erre az ételre. Egyszerűnek és ízesnek látszott, elraktam a többi könyvjelző közé későbbi felhasználásra.
Most elkészült.

Hozzávalók:
- 1 kg burgonya
- 2 egész tojás
- 0,5 teáskanál chilipor
- csipetnyi fűüstölt chili
- 1 teáskanál koriandermag
- 1 teáskanál fekete bors
- 1 teáskanál római kömény
- 1 diónyi friss gyömbér
- 4 evőkanál étkezési keményítő
- 1 csokor petrezselyem zöld (a recept koriander levelet ír, ha valaki szereti, lelke rajta)
- só
- olaj a sütéshez
 
Az "eredeti" recept szerint kellene még hozzá kevés chaat masala. Mivel nagyjából a fentebb felsorolt fűszerekből áll, némi fekete borsot tettem még bele, a mangólisztet és az asa foetidát meg hozzágondoltam. Eredetileg tojás nélkül készül, de tanulva a múltkoriból inkább tettem bele kettőt kötőanyagnak.
A krumpli héjában megfőztem és a kockareszelő öregebbik részén lereszeltem, aztán áttettem egyel nagyobb tálba, mert látszott, hogy kicsi lesz megkeverni.

A fekete borsot, a római köményt és a koriandermagot mozsárban megőröltem.

A lereszelt krumplit megsóztam, hozzáadtam az összetört fűszereket, a chiliket, és a finomra vágott petrezselymet. Ráreszeltem a gyömbért, beleütöttem egy tojást és a keményítőt is belelapátoltam.

Összekevertem a hozzávalókat. Mivel elég száraznak találtam, belekerült a második tojás is, és így már príma lett.

Vizes kézzel tenyérnyi lepényeket formáztam a masszából, és teflonserpenyőben, pár csepp olajon aranyszínűre sütöttem.

Mangó csatnit vagy édes joghurtot ajánlanak mellé. Én hideg tejföllel ettem, prímán illett a forró, csípős, ropogós tészta mellé.

Bár a fűszerezés több mint merésznek mondható, kicsit pikáns, finom falat lett. Főételnek talán soványka, de második köretnek vagy nassolni remek lehet. Némiképp munkaigényes, de egy esős délutánba éppen belefér.