Nagyon szeretek alapleveket használni, mert azzal egyszer van csak munka (az se sok), de sok alkalomra ad remek kiegészítést az ételhez.

Minden alkalommal megkérdezem a hentest, van-e ritkacsontja. A válasz az esetek 90%-ban az, hogy nincs. Most viszont volt! Vettem hát 4 darabot, amiből egyet azonnal a kutya gondjaira bíztam. A többiből viszont alaplé lesz.

A csontokat egy alufóliás tepsiben betettem a grill alá megpirulni.

Gyorsan összeszedtem egy kisadag húsleveszöldséget (sárgarépa, gyökér, zeller, hagyma) is, amit egy másik tepsiben az előző mellé betoltam a sütőbe.

10 szem feketeborsot, 4 szegfüborsot és 1 szem kardamomot egy girizd fokhagymával teatojásba tettem. Amikor a sütőben megpirultak a dolgok, átpakoltam egy öntöttvas fazékba, Hozzáadtam a teatojást is, és ment az indukciósra a teraszon. Beállítottam 3 órára (a maximum ennél a darabnál) az időzítőt és 80C-ra a hőmérsékletet. Mivel a hőmérője nem igazán pontos, ezért ez 80 és 100 C között ingadozik, vagyis közel ideális a lassú főzéshez.

3 óra múltán ismét újabb 3 órára állítottam, és elmentem aludni éjszakára.

Reggel lezsíroztam a lehült levet egy villával, kivettem a zöldségeket és a csontokat. A kutya megfőzve is elfogadja a csontot ... Átszürtem, majd a kb 4 liter levet besürítettem bő félliterre. Hagytam kihülni, amikoris egy jó kemény kocsonyává állt össze. Kiborítottam egy tányérra, 8 szeletre vágtam a csontlétortát, és egyesével bezacskózva betettem a csodahüttőbe a szebb napokra.

Ha csak ennyike helyed van a mélyhűtőben, akkor is érdemes elkészíteni, mert munka nem sok van vele, csak a tűzhely dolgozik sokáig. Dehát az meg a legkisebb lángon megy csak.

Remek kiegészítője egy gyors zöldséglevesnek, valami mártásnak, vagy akár egy rizottó készítéséhez is jó. Én nem szoktam megsózni, mert nagyon besürítem, és ha netán sűrűn akarom mártáshoz használni, akkor oda nem kell ennyi só. Különben is, sót mindig lehet adni hozzá - minek foglalja az is az értékes köbcentiket a mélyhűtőben ...

 Frissítés:

Süllőcske kérdezte, hogy vajon le lehet-é fagyasztani a jus zselét? Azaz amikor készítünk valami kiadósabb húst, aminek a szaftja megzselésedik, az fagyasztható-e a fenti módszer szerint, és hogy lehet utána zselé állapotában felszolgálni valamilyen más ételhez.

A puding próbája az evés, ezért gondoltam, hogy teszek egy kísérletet. A minap elkezdtem egy kacsa konfitot készíteni, aminek remek szaftja lett. Ez egy külön üvegben csücsül a hűtőben, ahol persze kemény zselévé vált kis zsírral a tetején. Remek zsíroskenyereket eszünk belőle :)

Kikanalaztam belőle vagy fél decit egy műanyag dobozba, nem túl ügyesen, mert széttöredezett kicsit. Beraktam a csodahüttőbe a gyorsfagyasztó részbe. Két nap múlva kivettem, és hagytam szobahőmérsékletre felmelegedni. nem mikróztam, nem forróvizeztem - csak úgy magától olvadjon ki.

Érdekes lett: van egy cseppnyi leve, ami nem volt előtte, de mintha most is zselés lenne.

Átkanalaztam valamennyit egy tányérra, mellé pedig a nem fagyasztottat, hogy lássuk a különbséget. Baloldalt van a fagyasztott, ha nem volna egyértelmû ...

Nagyon kevés levet eresztett, kóstolásra is kellemes zselé állaga volt. Ízre egyezett a fagyasztatlannal, ám az cseppet keményebb volt (igaz, az a zselé 4C-os hûtõbõl jött ki).

Ekkor visszapakoltam a mûanyagba, és mikróban 40C-ra melegítettem, amire szépen felolvadt.

És a végleges teszt: be a hûtõbe, lehûtöttem 4C-re és egy szép piramist kaptam, rendes kemény állaggal.

Véleményem szerint a zselét le lehet fagyasztani, ha van gyorsfagyasztód, mert akkor nem kristályosodik ki, vagyis marad a zselé, ha lassan melegíted ki, nem szükséges felmelegíteni és visszafagyasztani. A gyorsfagyasztót a hûtõd fagyasztó része akkor tudja produkálni, ha lecsavarod a hõfokot 5 fokkal hidegebbre. Akkor jópár óráig dolgozik a hûtõ leállás nélkül.