Biztos volt már csirkealaplé. Most, hogy már megírtam a posztot, konstatáltam, hogy még a kezdő fotó is hasonlít egy régebbi posztra. Terveztem, hogy a paprikaszószos szárnyat is posztolom, de abból is van már kettő.
De ez olyan de olyan lett ....
Történt, hogy szilveszterre óriási mennyiségû csirkeszárnyat készítettem. Ennek az ételnek van egy fennmaradó része, a szárny vége. Eddig a macskának fõztem belõle kiadós kocsonyát, de õ már elment. Arra viszont képtelen lennék, hogy kidobjam. Persze megkaphatja a kutya is, de felmerült bennem annak a kocsonyának képe, amit a macs kapott. Mi volna, ha fûszerezve, zöldségelve készíteném, mint egy jó levest és befagyasztanám alaplének?
A gondolatot tett követte. A tisztítás közben egy jénaiba dobáltam a leesõ szárnyvégeket.
Elloptam két farhátat a kutyának vett kajából, amiről leszedtem a felesleges zsírt és az is a jénaiba került, hogy ne legyen olyan egyhangú az alapanyag. Adtam hozzá:
- egy szeletke gyömbért
- fél vereshagymát
- egy vastagabb petrezselyemgyökeret
- egy nagy szelet zellert
- paprikacsumát (mert az mindenbe kell)
- 1 girizd fokhagymát
- kis csokor petrezselyemszárat
- kanálnyi szinesborsot
- 1 szegfûborsot
- darabka szerecsendióvirágot (ezt most nem fogja csirkelábnak nézni Dömbi:)
- sót
Felöntöttem az edényt 2,5 liter vízzel és felforraltam. Habjával nem foglalkoztam - majd lesûllyed a végére. Alátéttel a legkisebb lángra tettem és vagy 3 órán át gyöngyözve fõztem. A fõzés végén átszûrtem a levét egy lábosba, a maradékot pedig a kuty kapta meg reggelire (mert a kutyának a vacsorája ...)
Elég hideg volt szilveszter éjjel, szépen megkocsonyásodott, és a tetejérõl könnyen leszedhetõ lett a kis zsiradék. Felforraltam és besürítettem, mert a csodahüttõ ûrtartalma nem végtelen - azzal takarékoskodni kell.
Megkóstoltam egy kanálkányit: fenomenális íz! Megérte a munkát.
Egy jégkockatartóba öntöttem a sûrû lét, amibe csak 12 kockára való jutott. Gyakorlatilag percek alatt kocsonya lett belõle, de azért így, frissen nem merem tárolni, mert akkor is megromlik, ha már tiszta zselatin. Kiszárítani meg nem tudom.
Be a gyorsfagyasztóba, ahonnan szép kis trapezoid testek (aranyrudak) kerültek ki. Négyesével kis zacskókba csomagoltam, amire most sem felejtettem el feliratot tenni. Összesen 3 dl-re sikerült besüríteni.
1 kocka megfelel 2 deciliter alaplének
Alaplé update:
Vettünk a madarasban 3 kiló szép sertéscsontot a kutyának. Miután sertés, meg kell neki főzni rendesen. De akkor már miért ne legyen csont alaplé belőle - csak egy kis ízt lopok el tőle :)
Megpörköltem hát grill alatt a csontokat.
5 liter vízben feltettem főni egy darab gyökérrel és egy répával, egy hagymával és valamennyi levesfűszerrel (bors, szerecsendió, gyömbér). Főtt 3 órát, mire a csontok szétváltak az izületeknél. Ekkor lezsíroztam és a nagy öntöttvasba tettem a levének nagy részét, amiben a teraszon szép csendesen besűrítettem a 3,6l levet 3 decire. A jégkockatartó épp megtelt vele, így lett 14 setétbarna zselatinkockám, amit szépen lefagyasztottam.
Egy-egy saját gyártmányú csontleveskocka megfelel 2,5 dl csontlevesnek!
Alaplé harmadszor, immáron fotók nélkül.
Újabb 4,5 kg csirkeszárny jött be a lakásba - meg egy nagyobb sereg fiatal, akik éhesek. Most fele csípős, fele édes paprikás csirkeszárny készült, grillen befejezve.
A receptet már kommentben elmeséltem itt. A siker szokás szerint boritékolva volt, de ismét adódott rengeteg szárnyvég - meg néhány szárny is, ami bizony véres volt. Azt ki lehet mosni, és jó az alaplébe is. Ez egy szolídabb alaplé lett:
- 70 dkg csirkeszárnyvég
- 1 nagy gyökér
- 1 nagy répa
- 1/2 kisebb zeller
- körömnyi szerecsendióvirág
- 10 szem feketebors
- 2 szegfüszeg
- 4 kardamom megtörve
Került rá vagy 3 liter víz és elbiciklizett a tűzhelyen 5 órát, míg a paprikás csirkeszárnnyal foglakoztam. Kicsit hagyam kihülni, lezsíroztam és betettem a tottyos lábasomba a teraszon bepárolni. Párolgott vagy 2 órát, mire a 2,5 literből 2,5 dl lett. Lett 10 jégkocka kockányi belőle.
Ebben az a jó, hogy az íz koncentrálva van, nem foglal helyet, hiszen a vizet később is hozzáadhatom.