Erre ébredtünk! Hűvös, nedves, de tündöklően fehér. Valahogy meg kell ünnepelni - nomeg azt is, hogy a kisleányunk marad még egy napot idehaza.
Tegnap délután elmentek feleségemmel kicsit fenekére verni a kreditkártyámnak. Én csak bort és csirkeszárnyat kértem, mint két alapvető élelmiszert - különösen, hogy mindkettő akciós volt. Még kaptam egy telefont is, hogy kettő, vagy egy tálca szárnyat hozzanak, amire természetesen a kettő volt a válasz. Legrosszabb esetben megy a mélyhűtőbe, ahonnan később tudok majd varázsolni!
Volt tehát 25 csirkeszárnyam és Süllőcske féle paprikám. Hosszú évek óta készítek csípős csirkeszárnyat inkább több, mint kevesebb sikerrel. Most előkaptam az alapvető hozzávalókat, és nekiláttam:
- 2,2 kg előhűtött csirkeszárny (ez volt ráírva)
- 1 nagyon csípős csili paprika magjai nélkül
- valamennyi csípős zöld és sárga paprikák
- tálkányi pirospaprika
- fél hagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- fél vaj
- 1 dl vörösbor
- 1 teáskanál a csilipaprika pasztámból
- só
Felaprítottam a zöldeket és adtam egy ek sót is a paprikához, mert ez a kaja csak sósan jó.
A fél vajat felforrósítottam a serpenyőben, és beletettem az apróra vágott csípős és egyéb zöldeket dinsztelni.
Amíg ezek párolódtak, letisztítottam a szárnyakat. Levágtam a kicsi végeket (ebből csirkekocsonya lesz a macskának), de egyben hagytam a maradékot, mert könnyebb így bánni velük a grillen. Megszórtam kis sóval, majorannával és kis pirospaprikával (hogy a képen jobban mutasson - amúgy erre nincs szükség).
Konstatáltam, hogy a párolt zöld és pirosak elkészültek. Ment bele a fokhagyma és egy kanál igazán csípős házi erőspaprika krém is.
Egy perc múltán beleszórtam a kb 5 dekányi pirospaprikát és az evőkanálnyi sót. Kavargattam, hogy kicsit lekapjon a paprika, majd felöntöttem egy deci vörösborral. Olyan sűrű lett, mint egy rántás, pedig lisztet nem is látott! Adtam még egy decinyi vizet is hozzá, mert túl sűrűnek itéltem. Egyes elvetemült amarikaiak ezután egy vödör ecetet is tesznek a szószba - de azt egyék csak meg ők!
Elővettem egy nagy jénai fedeles fazekat. megkentem az alját kis szósszal, rátettem egy réteg szárnyat, amire szintén tettem paprikaszószt.
Ezt addig folyattam, míg a szárny elfogyott. Ekkor a szárnyakat jól összekevertem a fazékban, hogy mindenütt érje a szósz.
Mindezt persze egy bármilyen edényben is elő lehet adni, de a végén olyan tepsibe/edénybe kell tenni, amit le tudunk fedni a sütőben. Beraktam 200 fokra lefedve 50 percre a sütőbe, ami alatt remekül összeérett és megfőtt a szárny.
Eközben begyújtottam a grillt is, amire a megpárolódott szárnyakat kitettem, hogy a bőre ropogós legyen. A nyomda ördöge (meg egy pohár bor) elfeledtette velem, hogy ezt a fázist lefotózzam. Amúgy általában ezt az ételt nem is grillezem odakinn, csak a sütőben letakarás nélkül, mert a bőrének jó ropogósnak kell lennie és azt a sütőben lévő grill is elő tudja állítani.
Miniatűr savanyú uborkával, kenyérrel és kézzel fogyasztottuk, mert ez egy úgy nevezett "finger food". A szószt, amiben párolódott a csirke szintén feltálaltam - ki-ki vehet magának annyit, amennyit a csípőssége miatt bír.
A maradék szószt kupakos üvegekbe tettem, kidunsztoltam a mikróban és előkészítettem a gyerekeknek, ha netán akarnának otthon is ilyet főzni.
A bonyolult előpárolást meg lehet úszni, ha a szárnyakat forró olajban elősütjuk ropogósra, majd azt kenjük be a csípős szósszal. Nekem elég az a vajmennyiség zsiradéknak, amit a szószba tettem - olajat már köszönöm nem kérek.