Évente egyszer sütöttem libamájat. Nagyon szeretjük, de az ára .... Épp ezért anyámnak sütöttem karácsonyra, és megfeleztük. Eltartott vagy egy hónapig! Idén már nem tudtam neki semmit sem adni karácsonyra.

Piacon jártomban botlottam bele egy szép pici hízott májba. Valamiért olcsó is volt (relatíve), és a méret pont jó nekünk: 30 deka elég mindannyiunknak. Vettem hozzá egy bő kiló hájat (csak bőrős háj volt, hát azt).

Én nem áztatom vagy fűszerezem a libamájat. Egy kicsi vizet öntök alá, meg természetesen libazsírt vagy telepakolom testhájjal - lényeg, hogy teljesen eltakarja, és fél órát sütöm/főzöm nagyon kis lángon. Ennyi idő alatt finom puha és kenhető állagú májat kapok, amiben csak a saját íze van. Vigyázz, nagyon bír pöfögni a máj sülés közben!

A hájat alaposan letisztítottam, kitokoztam. Szerencsére nem volt vészes, 20 perc alatt végeztem is vele.

Vacilláltam, hogy feltegyem együtt a kettőt, de a bőrös háj lassabban sül ki, meg szűrni is kell, maradtam hát a háj egyedi kisütésénel. Amikor elég zsír felgyűlt a hájon, ráöntöttem a májra és félig letakartam, mert ez pöfög!

Közben persze a töpörtyűt próbáltam kisütni.

A máj elkészült 30 perc sütéssel. Szétosztottam 3 kis jénaiba, mert - Hagymával ellentétben - mi gondolunk a gyerekeinkre is.

Annyi zsírt öntöttem rá, hogy éppen ellepje. Igazán szép lett:

A gyorsabb hűtés kedvéért hideg vízbe állítottam a tálakat

Vacsorára már meg is kezdtük a sajátunkat finom puha friss fehér kenyérrel.

Természetesen a töpörtyűt most is elégettem - mint minden alkalommal. A szomszédasszony szerint nagyobb darabokra kellett volna vágni a hájat.  Meg kéne már tanulnom!