Legalább egy éve nem ettünk. Régen a fiunk fõzte, de õ is rég elköltözött. A tészta receptje Varga Zsuzsi barátnõnktõl van, amit egy lekváros derelyénél már leírtam, de azért ismét kifejtem

Feleségem beállított egy rakat szilvával, amit vörösszilvának vett, de az még kéknek is zöld volt :) Viszont magvaváló, így nem kell magokkal harcolni a gombócban.

A krumplis tészta legfontosabb alkotóeleme a ZSÍR! Akkor lesz igazán könnyû, ha nem sajnáljuk belõle:

• 90 dkg krumpli (a lisztes, pürének való fajta)
• 35 dkg liszt (most csak egyszerfogós lisztet találtam a kamrában, de az is tökéletes)
• 25 dkg prézli
• 7+3 dkg kacsazsír
• 1 tojás
• kb 30 szem szilva
• fahéjas cukor

A krumplit hajában megfõztem, azon forrón lehámoztam és belekanalaztam a zsírt. Krumplitörõvel püré jellegûre szétnyomtam, majd beleöntöttem a lisztet. Fakanállal alaposan kidolgoztam.

A szilvákat kimagoztam, de csak félig vágtam át, így kis zsebecskék lettek.

Amikor a krumplis liszt meghült, beleütöttem a tojást, és egy teáskanál sót. Egy kis lisztet is igényelt még, mert nagyon ragadt. A cukrot a fahéjjal összekevertem egy kistálban. Egy nagy serpenyõbe tettem a maradék zsírt, amire ráöntöttem és kislángon elkezdtem pirítani. Ez egy nagyon macerás feladat, mert csak egyszer nem figyelek, rögtön odakap!

A tészta egy harmadát kinyújtottam kb félcentis vastagságra. Mindenféle amorf formákra felvágtam, mert nem tudok négyzetet nyújtani. A kivágott darabkákba került egy-egy szilva, amibe fél kávéskanálnyi fahéjas cukrot rejtettem el. Ezekbõl lisztes kézzel gombócokat formáltam, majd tizesével a zubogó forró sós vízben kifõztem: amikor feljöttek, még 6 percig fõttek. Végül a prézlibe forgattam.

Mivel nekem csak 24 szem szilvám volt, hát annyi gombóc lett:

A maradék tésztával is kell valamit kezdeni: ujjnyi széles csíkokat vágtam belõle, majd szintén ujjnyi darabokra szaggattam a forró vízbe. A jénai tetejébe kis vajat tettem, és erre szedtem ki a megfõtt párnácskákat. Nem nevezhetem nudlinak, mert nincs meghengergetve, se nem gnocchinak, mert nincs megbordázva, de azért jó alapja lett a gombaszószomnak késõbb :)

Kettõnknek kiadós adag lett volna, de félretettem 7 gombócot a szomszédnak, aki éppen szalma.

Ettem azon frissiben kétszer három gombócot, és rendesen jóllaktam!

Persze feleségem csak akkor szólt, hogy van itthon kockacukor (legalább tíz éves), amikor ettük a gombócot...