Gyermekkoromban minden barátom almás pitét evett, egyedül mi ettünk almás lepényt, mivel a mi szakácskönyvünkben az volt a neve. Ráadásul néhol rombusz alakúra vágták, nálunk meg csak kockára. Felvágattam és is szegény anyámmal rézsút a tésztát, de azért az csak lepény maradt. Bántott piszkosul a dolog, pedig ugyanolyan sütemény volt ez is, az is. Bárcsak ma is ez lenne a legnagyobb problémám.
Az ünnepek közeledtével egy kis süteményre támadt kedvem. Ha már ünnep, ünnepeljünk, bár én nem vagyok hívő, de mégis csak négy nap lógás a melóból. Mondhatnám, hogy azért sütök, hogy legyen mivel megkínálni a vendégeket, de ugyan rosszul jár, aki váratlanul toppan be hozzám, mert én itthon biztosan nem leszek, be meg nem jelentkezett senki.
No, Nagypénteken nem kellett dolgozni, összedobtam hát egy finom lepényt.
Túró helyett rikottával készítettem, részben, mert olcsóbb, részben pedig alacsonyabb fehérje- és egyéb tartalmú.
Először a tölteléket állítottam össze. A rikottát villával összetörtem, hozzáadtam egy vaníliás cukrot, beleütöttem két egész tojás, és összekevertem. Igazából ezt úgy kellett volna csinálni, hogy a tojásfehérjét kemény habbá verni, és külön belekeverni.
Egy bő fél üveg házi magozott meggybefőttet lecsepegtettem, és szintén belekevertem. Erről sajnos nem készült kép, de esküszöm Tekintetes Járásbíróság, így történt.
A tésztához 50 deka finomlisztet összemorzsoltam 10 deka zsírral. A zserbó óta zsírral készítek majd' minden süteményt.
Beletettem egy-egy zacskó sütőport és vaníliás cukrot, egy csipet sót, négy púpozott evőkanál cukrot, beleütöttem két egész tojást, és rákanalaztam 150 g tejfölt.
Alaposan összegyúrtam a hozzávalókat. Egészen pontosan volt egy kis gubanc. A recept alapos elolvasása után kiderült, hogy ez a mennyiség 2 dl tejfölre és gáztepsire vonatkozik. A régi házgyári Komfort ST sütőhöz volt egy mély tepsi, de az 36,7 mm széles, és nagyjából 3 mm híján nem fér be az új Fagor sütőbe. Két dolog következett ebből: a tésztához hozzá kellett adnom még 10 deka zsírt – tejföl nem volt több itthon –, hogy elég puha legyen, és a tészta kicsit vastag lett. Talán nem lesz annyira rossz.
Kettéosztottam a tésztát, az egyik egy cseppet nagyobb lett, kinyújtottam, ez került alulra.
Megkentem a töltelékkel, aztán kinyújtottam a másik tésztát, és befedtem vele, a tetejét késsel megszurkáltam.
A vastag tészta és töltelék miatt lassan sütöttem, 20 percig kettes, 30 percig hármas fokozaton, a végén 10 percig rápirítottam négyesen. Nem lett túl barna, de tökéletesen megsült.
És nagyon jó lett.
